Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.

Irományszámok - 1935-315

48 315. szám. — az igazságügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértően — rendeletben állapítja meg. Negyedik Rész. A választások feletti bíráskodás. X. Fejezet. 126. §. (i) A választás érvénytelen : 1. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a választás időpontjában akár egyáltalában, akár az illető kerületben a törvény értelmében nem volt megválasztható ; 2. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a 75. §. (2) bekezdése értelmében nem volt jelölhető, vagy a 77. §. (2) bekezdésében foglalt tilalom ellenére fogadott el jelölést ; 3. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a választás kitűzésétől a választás befejezéséig terjedő időben olyan cselekményt követett el, amelyet az 1878 : V. t.-c. 171—174. §-a, vagy az 1913 : XXXIV. t.-c. 1—4. §-a, vagy az 1921 : III. törvénycikk, avagy a jelen törvény 173—184. §-a bűntetté vagy vétséggé nyilvánít, vagy ha ilyen cselekményt más személy az előbb meghatározott időben a képviselő, illetőleg a pótképviselő tudtával és beleegyezésével követett el ; 4. ha a képviselő, illetőleg a pótképviselő a tájékoztató nyilatkozatban — olyan körülményre vonatkozóan, amelyre nézve a 67. §. (2) bekezdése értelmében nyilatkozni kell — valótlanságot állított, vagy ilyen körülményt elhallgatott ; 5. ha a választókerületben a bizalmi egyének működését akár az igazolványokláttamo zásának megtagadásával, akár más módon jogellenesen megakadályozták ; 6. ha a választókerületben a szavazás titkosságát a 189. §-ba ütköző módon megsértették és ezzel a választás eredményének kialakulását döntően befolyásolták ; 7. ha a választókerületben a leadott szavazólapokból elvettek, vagy azokhoz hozzátettek, vagy a szavazólapokat kicserélték és ezzel a választás eredményének kialakulását döntően befolyásolták ; 8. ha a .3. pontban, vagy a jelen törvény 73. §-a {1) bekezdésében megjelölt cselekményeket a választókkal szemben a képviselő, illetőleg a pótképviselő tudta és előzetes beleegyezése nélkül követték el és azok a választás eredményére döntő befolyással voltak ; 9. ha bűncselekmény nem is állapítható meg, azonban a választókerületben elkövetett erőszak, fenyegetés, izgatás, vagy hatósági személy jogellenes magatartása, vagy a képviselő, illetőleg a pótképviselő megválasztása érdekében tevékenységet kifejtő személy magatartása a választók körében olyan mértékű megfélemlítést vagy megtévesztést idézett elő, amely a választók egy részét választói jogának gyakorlásában gátolta, vagy jogellenesen befolyásolta és ennélfogva a megfélemlítés vagy a megtévesztés a választás eredményére döntő befolyással volt ; 10. ha a választási eljárásnak a jelen törvényben megállapított sZfjDalyait akár cselekvéssel, akár mulasztással megsértették és a szabálytalanság a választás eredményére döntő befolyással volt ; 11. ha a választás kitűzésétől a választás befejezéséig terjedő időben a hatóság jogellenesen megakadályozta azt, hogy valamelyik jelölt a választókkal törvényes formák közt érintkezzék, vagy pártprogrammját a választók előtt a jogszabályoknak megfelelő módon megismertesse, feltéve, hogy a hatóság eljárása nyilván jogszabályellenes volt vagy intézkedése a választás eredményére döntő befolyással volt. (2) Nem érvénytelen a választás, ha a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje érdekében követték el. (3) Az (1) bekezdés 5. pontjában említett szabálytalanság, ha csak valamely szavazókörben követték el, csu-