Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.
Irományszámok - 1935-315
315. szám. 49 pán az illető szavazókörben lefolyt szavazást teszi érvénytelenné. 127. §. (i) A pótválasztással eldöntött választás érvénytelen, ha a 126. §-ban megjelölt okok valamelyike miatt akár az alapválasztás, akár a pótválasztás érvénytelen. (2) A 124. §. alapján elrendelt új választás érvénytelen akkor is, ha az első választás meghiúsultnak kijelentése törvény ellenére történt. Ebből az okból nem érvénytelen azonban az új választás, ha az első választás érvénytelen volt, vagy eredményének megállapítása lehetetlenné vált, vagy ha egy vagy több szavazókörben űj szavazást kellett volna elrendelni. (3) Nem érvénytelen a választás, ha a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje, pótválasztással eldöntött alapválasztásnál pedig a pótválasztásra nem bocsátott valamely jelölt érdekében követték el. 128. §. (1) A 126. vagy a 127. §-ban meghatározott valamely érvénytelenségi ok alapján a választás ellen — az eredmény kihirdetésétől számított harminc nap alatt — a választás érvénytelenségének megállapítása végett panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz. (2) A panasz beadására jogosult a választókerület választóinak legalább 5%-a. Abban az esetben, ha a választókerület választóinak 5%-a egyéni választókerületben az ötszázat, lajstromos választókerületben az ezerötszázat meghaladja, a panasz beadására egyéni választókerületben ötszáz, lajstromos választókerületben ezerötszáz választó is jogosult. (3) A panaszt tevő választók azt, hogy az illető választókerületben választójoguk van, kizárólag a panasszal megtámadott választáskor érvényben volt választói névjegyzék hiteles kivonatával igazolhatják. (4) A panasz joga nem illeti meg azt, sem meghatalmazottként nem járhat el az, aki a választásban hivatalosan közreműködött vagy a képviselő pártja részéről ajánló, vagy bizalmi egyen volt. 129. §. (1) A panaszt magyar nyelven kell szerkeszteni és annyi példányban kell benyújtani, hogy egy példány jusson a közigazgatási bíróságnak, egy-egy teljesen azonos szövegű példány pedig a képviselőháznak és mindazoknak, akik ellen a panasz intézve van. Az első példányt a panaszlóknak alá kell írniok ; aláírásuknak a községi elöljáróság (polgármester, Budapesten a kerületi előljáró) vagy kir. járásbíróság, vagy kir. közjegyző által hitelesítve kell lennie. A többi példánynak az aláírások helyett az aláírók nevét kell tartalmaznia. A hitelesítő köteles a panaszt az aláírók előtt felolvasni, tartalmát nekik megmagyarázni és az aláírókat figyelmeztetni az aláírásból származó jogkövetkezményekre, különösen az eljárási költség viselésének a 153. §-ban meghatározott kötelezettségére. A hitelesítő záradékban fel kell tüntetni, hogy a hitelesítő az előbb említett kötelességének eleget tett. (2) A panaszlóknak egy vagy több meghatalmazottat kell megnevezniük, akik egyikének Budapesten kell laknia. Ha a panaszlók a meghatalmazást nem a panasziratban adják meg, a meghatalmazáson az aláírásoknak az előző bekezdésben foglaltaknak megfelelően hitelesítve kell lenniök. (3) Meghatalmazott csak bejegyzett ügyvéd lehet. 130. §. (1) A panaszban a kérelem szabatos előterjesztése mellett elő kell adni azokat a tényeket, amelyek miatt a panaszlók a választást érvénytelennek tartják és fel kell sorolni az ezek igazolására szolgáló bizonyítékokat. A panaszban említett okiratokat a panasz első példányához eredetiben vagy hitelesített másolatban, a többi példányhoz egyszerű másolatban kell csatolni. A nem magyar nyelven szerkesztett okiratot hiteles fordítással kell ellátni. Ha a panaszlók tanúval kívánnak bizonyítani, a bizonyítani kívánt Felsőházi iromány. 1935—1940. VII, fcötet. 7
