Felsőházi irományok, 1935. VII. kötet • 314-325., V. sz.
Irományszámok - 1935-315
114 315. szám. A névjegyzékből kihagyandó személyek megállapításához az adatokat, amint azt már érintettük, részben az elköltözést bejelentőlapok szelvényei szolgáltatják. Ezekhez járulnak még az anyakönyvvezetőknek a halálesetekről szóló értesítései, a kizáró okokra vonatkozó (28. §.) és általában a választó]ogosultságra kiható körülményekről szóló hatósági értesítések. A fentiekben tárgyalt adatgyűjtés azonban csak akkor lesz megbízható, ha az rendszeresen, folyamatosan történik. A végleges szabályokat rendelet (35. §. (3) bek.) fogja megállapítani, amely ki fogja mondani azt is, hogy az évközben beérkező adatokról a községi elöljáróságoknak, polgármestereknek jegyzéket kell majd vezetni ; az adatoknak jegyzékbe vétele előtt, az esetleges kételyeket, hiányokat el kell oszlatni ; a választói életkort még el nem ért személyekre vonatkozó adatokat az időközi változásoknak megfelelően ki kell igazítani ; és általában az összes ezzel kapcsolatos tennivalókat a rendes ügyintézés menetébe beillesztve úgy kell elvégezni, hogy mire a szűkebb értelemben vett kiigazítási előmunkálatok időpontja elérkezik, az alapanyag már rendelkezésükre álljon. Ez a munka, éppen mert a rendes ügyintézés menetébe beillesztve rendszeresen végeztetnék, nem jelent nagyobb munkatöbbletet, rendszeressége pedig biztosíték arra, hogy eredménye megbízhatóbb lesz, mintha csak alkalomszerűen, a tulajdonképpeni kiigazítási munkálatokba beillesztve végeztetnék. A fentiek szerint előkészített anyag alapján indulna azután meg a névjegyzékkészítés tulajdonképpeni előmunkálata, amely városokban a számlálólapok kézbesítésével, községekben pedig a névjegyzékbe felvétel szempontjából számbajövő személyek felkeresésével kezdődik (36. §.). Ezek után rátérünk a 32—38. §-okba felvett egyes rendelkezések közelebbi megokolására. Amint azt már említettük, az új rendszerre áttérés előtt szükséges, hogy a választók névjegyzéke a törvényjavaslatban lefektetett választói jogcímek alapján elsőízben teljesen újra állíttassék Össze. Az erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a 32. §., amelynek (1) és (2) bekezdése magyarázatra nem szorul. A 32. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezést két szempont teszi szükségessé. Az egyik az, hogy a névjegyzéknek teljesen új összeállítása egy eseti tevékenység lesz, amelynek részletes szabályait nem lenne indokolt a törvényben lefektetni ; annál kevésbbé, mert hiszen az azzal kapcsolatos tennivalóknak alapelvei végeredményben lényegileg azonosak a kiigazítási munkálatok alapelveível, ezeknek szem előtt tartását pedig a javaslat a felhatalmazás megadásával kapcsolatban élő is írja. A másik ok, amely miatt nem volna célszerű a részletes szabályokat a törvényben megállapítani az, hogy nem lehet előre látni, hogy ennek az első névjegyzéknek elkészítésére mennyi idő áll majd rendelkezésre, az egyes határidők lerögzítése tehát amúgy is lehetetlen. Ha ezekkel az okokkal összevetjük azt a körülményt is, hogy a névjegyzékkészítésre vonatkozó alaprendelkezések (29—31. §.) a névjegyzék első összeállítására is szólnak és figyelembe vesszük azt is, hogy a 32. §. (3) bekezdésében tett fenntartások következtében a rendeleti szabályozásnak a törvényben, a kiigazítási eljárással kapcsolatban, lefektetett elvekkel összhangban kell lennie, úgy hem merülhet fel komoly aggály a (3) bekezdésben foglalt felhatalmazás megadása tekintetében. A 33. §-ban foglalt rendelkezés az előbb már elmondottak után nem szorul magyarázatra. A 34. §. (1) bekezdése tartalmazza a névjegyzékek kiigazítás útján való elkészítésénél irányadó elvet, t. i. hogy mindazokat, akiknek megnyílt a joguk a hévjegyzékbe felvételre, hivatalból kell a névjegyzékbe felvenni. A (2) bekezdés-
