Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-268
268. szám. 55 Melléklet a 268. számú irományhoz. Indokolás „az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. I. Ösi alkotmányunk a történelmi fejlődés folyamán a XIV. század során jutott el odáig, hogy abban kikristályosodott a törvényhozói hatalom tekintetében a Szent Korona tan néven ismert alapelv, amely szerint a törvényhozói hatalmat a király az országgyűlésben tömörült nemzettel együttesen gyakorolja, vagyis hogy az országgyűlés a törvényhozásnak a királlyal egyenrangú tényezőjévé vált. Ugyanezen időtájban szokásba jött, hogy a köznemesség nem jelent meg személyesen az országgyűlésen, hanem maga helyett megyénkint utasítással ellátott követeket küldött és csupán az ország nagyurai és nagybirtokú előkelői gyakorolták az országgyűlésen való személyes részvétel jogát. Szokásba jött az is, hogy a személyesen megjelentek külön tanácskoztak azoktól, akik csak követek útján jelentek meg az országgyűlésen. Az ekként kialakult jogfejlődést zárja le az 1608. évi koronázás utáni I. törvénycikk, amely törvénybe iktatta és megerősítette az akkoriban már régóta gyakorolt azt a szokást, hogy az országgyűlés kettévált s abban egyfelől az egyháznagyok és a világi főnemesek személyesen, másfelől a köznemesek követeik útján külön tanácskoznak, az országgyűlés tehát két táblára, a felső és az alsó táblára oszlik és a két tábla üzenetváltás útján érintkezik egymással. A felső táblának az 1608. évi koronázás utáni I. törvénycikkben meghatározott szervezete évszázadokon át változatlanul fennmaradt. Lényegesen módosult ez a szervezet az 1885 : VII. törvénycikkben egyfelől abban az irányban, hogy a felső tábla korábbi tagjain felül e törvény értelmében a főrendiház tagja lett több országos méltóság és hivatal viselője, továbbá tagjai lettek a római katolikus egyháznagyok mellett a többi magyarországi keresztény egyházak vezetőinek rangidősebbjei és legfeljebb ötven élethossziglan kinevezett tag, másfelől pedig abban az irányban, hogy az örökös jogú főrendek tagsági joga nagyobb mértékű jövedelmi határ megállapítása útján megszoríttatott és a főrendiház tagjai közül a főispánok, valamint a címzetes püspökök kihagyattak. • * A felső tábla összetételében hatalmas változást hozott az 1926 : XXII. törvénycikk, amely a főrendiház helyett felsőházat szervezett és összetételét nem-
