Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.
Irományszámok - 1935-263
40 263. szám. A 4. §-hoz. A tűzharcosoknak az önkormányzatok körében való messzebbmenő érvényesülését hivatott szolgálni ez az egyúttal erkölcsi megbecsülést is jelentő rendelkezés. Az 5. §-hoz. A rendelkezés a tűzharcosok erkölcsi megbecsülését jelenti. A 6. §-hoz. A §. (i) bekezdése a tűzharcosoknak a közszolgálatban és ahhoz közelálló más szolgálatban való elhelyezkedését kívánja előmozdítani. E célból a tűzharcosok számára a közszolgálatba, valamint az ahhoz közelálló más szolgálatba bármily minőségben való felvételre egyenlő feltételek mellett elsőbbséget biztosít. A §-nak ez a rendelkezése teljesen független az 1931 : III. törvénycikktől, s csupán célszerűségi szempont, hogy a figyelembejövő hatóságok, testületek, intézetek, stb. részletes felsorolása helyett az 1931 : III. t.-c. 5. §-ának második bekezdésére utal, ahol ezek kimerítően fel vannak sorolva. Az előnyt a közszolgálati alkalmazáshoz ugyancsak közelálló közjegyzői és bírósági végrehajtói állásra is kiterjeszti. A közszolgálatban való alkalmaztatás ezidőszerint általában nincs felső korhatárhoz kötve. Csupán az 1931 : III. t.-c. 16. §-a állapít meg közvetve felső korhatárt, azáltal, hogy a közszolgálatban való alkalmaztatásra jogosító igazolvány érvényét a 45. életév betöltésével megszünteti. A m. kir. postánál való alkalmaztatás felső korhatára a jelenlegi gyakorlat szerint a nem főiskolai végzettséghez kötött tisztviselői állásoknál a 25., a főiskolai végzettséghez kötött állásoknál a 27., altiszti állásoknál a 37. életév betöltése, a m. kir. államvasutaknál és a kezelésükben levő vasutaknál való alkalmaztatás felső korhatára pedig a 35. életév betöltése. Miután a tűzharcosokat a polgári életben való elhelyezkedésben a.katonai szolgálat teljesítése akadályozta, jogos követelmény, hogy az alkalmaztatási felső korhatár a tűzharcosokkal szemben felemeltessék. A felemelés mértékét joggal lehet a teljesített katonai szolgálat időtartamában megállapítani. Természetes, hogy a jelentkezőnek magasabb kora dacára az elnyerni kívánt állásra testileg is teljesen alkalmasnak kell lennie. A §. (i) bekezdése ezeket a rendelkezéseket is tartalmazza. A korhatár felemelésének határa a közlekedési vállalatok forgalmi személyzetéhez, s főként a vasutak vonatkísérő személyzetéhez való felvételeknél a gyakorlatban csak szűk keretek között fog érvényesülhetni, miután a tűzharcosok zöme, magasabb életkoránál fogva, már nem rendelkezhetik az ezeknek az igen terhes szolgálatoknak ellátásához szükséges teljes testi alkalmassággal. A §. (2)—(6) bekezdései az igazolványosok alkalmazásáról szóló 1931 : III. törvénycikk rendelkezéseit módosítják. Ennek a törvénynek 6. §-a első bekezdése a figyelembejövő altiszti, valamint ezekkel egy tekintet alá eső állásoknak, továbbá az irodai és kezelési szakhoz tartozó tisztviselői állásoknak, végül az állami rendszerű kezelői (üzemi segédtiszti) állásoknak fele részét az igazolványosok részére tartotta fenn, 20. §-a pedig az igazolványosok részére fenntartott állásoknak igazolványosok által meg nem pályázott részére, valamint a figyelembejövő állásoknak fenn nem tartott másik fele részére a vitézi rend tagjai, a világháborúban arcvonalszolgálatot teljesített egyének és a hadirokkantak számára egyenlő feltételek mellett elsőbbséget biztosított. A törvény 5. §-ának utolsó bekezdése kivette a fenntartott állások közül a gyakornoki állásokat, továbbá a napidíjas (havidíjas) és napibéres (havibéres) alkalmazottakat. A törvény 20. §-ának gyakorlati alkalmazása körül nézeteltérések merültek fel. Elődeim azt az álláspontot képviselték, hogy egyrészt a £0. §. szerint kedvezményezettek, épúgy, mint az 1931 : III. törvénycikk szerinti igazolványosok, mentesülnek a figyelembejövő állások elnyeréséhez esetleg megkívánt megelőző polgári szolgálati idő igazolása alól, másrészt elsőbbségi igényük a már közszolgálatban álló pályázókkal szemben
