Felsőházi irományok, 1935. VI. kötet • 255-313., IV. sz.

Irományszámok - 1935-300

264 300. szám. sági Egyesület a földadó alá eső ingat­lanok után hozzájárulást fizető ingat­lantulajdonosok (haszonélvezők, java­dalmasok) sorából küldi ki, további két tagsági helyét pedig az Országos Mező­gazdasági Kamara által a törvény alap­ján biztosításra kötelezett munkavál­lalók sorából kiküldött és a bizottság elnöke által az ülésre esetenkint a ki­küldés sorrendjében behívott tagokkal töltik be. A bizottság ügyrendjét a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. (3) Szükség esetén több bizottságot is lehet alakítani. (4) A bizottság határozata ellen mind az érdekelt fél, mind az Intézet a tár­sadalombiztosítási bírósághoz felleb­bezéssel élhet. 26. §. Az Intézetnek az átmeneti időre szóló rendelkezésekre alapított igény tárgyában hozott határozata ellen az, akinek jogát vagy jogvédte érdekét a határozat érinti, a kézbesítéstől szá­mított tizenöt nap alatt fellebbezéssel élhet a földmívelésügyi miniszterhez. A fellebbezésben előadott kérelemnek az Intézet is eleget tehet. A földmívelés­ügyi miniszter határozata ellen felleb­bezésnek vagy a jelen §-ban emlí­tett ügyekben bírói eljárásnak helye nincsen. 27. §. (1) A jelen törvényben szabá­lyozott társadalombiztosítási jogvi­szonyon alapuló perek, úgyszintén a járuléktartalék átutalása tárgyá­ban keletkező perek ' a társadalom­biztosítási bíráskodás útjára tartoznak. E perekben kizárólag illetékes a buda­pesti központi kir, járásbíróság. (2) A keresetet vagy a fellebbezést a munkavállaló bármelyik kir. járás­bíróságnál előterjesztheti. A kir. járás­bíróság à keresetet, illetőleg a felleb­bezést, a tényállást, úgyszintén a bizo­nyítás tekintetében esetleg előterjesz­tett adatokat (bizonyítékokat) és a szegény jogon perlés engedélyezése iránt esetleg előterjesztett kérelmet jegyző­könyvbe foglalja és a budapesti köz­ponti kir. járásbírósághoz megküldi. Ha a keresetet, illetőleg a fellebbezést a jelen bekezdés szerint terjesztették elő, a beadás napjának a jegyző­könyv készítése napját kell tekin­teni. A jegyzőkönyv készítése so­rán az eljáró bíró a felet az érvényesí­teni kívánt jog és az eljárás tekinteté­ben felvilágosításokkal látja el. 28. §. Az 1936 : XXXVI. törvénycikk 23. §-ának (3)—(5), 24. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 25. §-.. ban, valamint 26. §-ának (2) és (3) bekezdésében fog­lalt rendelkezéseket a jelen törvény végrehajtásában is alkalmazni kell, az említett 25. § (2) bekezdésének rendel­kezéseit azonban azzal az eltéréssel, hogy az olyan határozatokat, amelyek kézbesítésének átvételi elismervénnyel igazolása szükséges, nem kell postai úton kézbesíttetni. II. fejezet. Önkéntes biztosítás. 29. §. (1) A biztosítási kötelezettség megszűnése után biztosítását önkéntes továbbfizetéssel folytathatja (önkéntes továbbiztosítás) az, akinek főfoglalko­zasa továbbra is gazdasági munka. (2) Biztosítását önkéntes továbbiz­tosítással nem folytathatja az, aki olyan munka- (szolgálati) viszonyba lép, amelyben egyéb társadalombiztosítási törvény alapján esik öregségi bizto­sítási kötelezettség alá. (3) A jelen törvény alapján biztosí­tási kötelezettség alá eső munkavál­laló önkéntes fizetésekkel fokozhatja öregségi járadékát (önkéntes többlet­biztosítás). (4) Az önkéntes továbbiztosítás és az önkéntes többi etbiztosítás előfeltételeit, a fizetések és a biztosítási szolgáltatá­sok mértékét, továbbá azt, hogy az önkéntes továbbiztosításban eltöltött időt mennyiben lehet hozzászámítani a kötelező biztosítási várakozási idő­höz, végül ezeknek a biztosítások­nak egyéb szabályait a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értve rendelettel állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom