Felsőházi irományok, 1935. V. kötet • 210-254., III. sz.
Irományszámok - 1935-220
220. szám. 23 Ezekből az adatokból látható, hogy az előző évi költségvetéshez képest az előirányzott kiadások 55'3 millió P-vel emelkednek. Az emelkedésből az állami közigazgatásra 33*6 millió P, az állami üzemekre pedig 21*7 millió P esik. A kedvező terméseredmény, a gazdasági élet folytatólagos élénkülése, az exportkereslet növekedése, a forgalomgyorsulás és világviszonylatban az árszínvonal emelkedése az állami kiadásoknál is éreztette hatását ; a kiadások — az előző 1936/37. évi költségvetéshez viszonyítva — mintegy 4'6%-kal emelkednek. A költségvetésben előirányzott kiadások színvonalának emelkedése — a békeszerződési terhektől eltekintve, melyek a múlt évi összeggel egyezők —- a kiadások minden főkategóriájában érvényesült. A személyi járandóságok némi emelkedése az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek előmozdításával, az oktatásügy fejlesztésével, az adminisztráció irányában támasztott igények kielégítésével és az üzemeknél főleg a forgalom és foglalkoztatás emelkedésével kapcsolatos kisebbmérvű létszámemelkedésekkel van összefüggésben. Jelentősebb mértékben emelkednek a nyugellátások, amelyeknek még további növekedésével is számolni kell. Legjelentősebb a többlet a dologi kiadásoknál, ami sok tekintetben természetes folyománya a javuló gazdasági helyzetnek, de részben annak a következménye, hogy a dologi kiadások a múlt években nagyon le lettek csökkentve. Az állami üzemeknél a növekvő forgalom és nagyobbmérvű foglalkoztatás nagyobb kiadásokkal jár, amely kiadási többlet azonban a bevételi oldalon megtérül. Egyes termények és termékek áremelkedése szintén növeli a kiadásokat. Az ország mezőgazdasági és ipari termelésének további fejlesztése, az okszerű gazdálkodás terjesztése, a kivitel fokozása és mindezek révén kereskedelmi és fizetési mérlegünk javítása, újabb munkaalkalmak teremtése, a kulturális és egyéb közszükségletekről való gondoskodás is elkerülhetetlenné teszik a kiadások emelését. Ilyen körülmények között az 1937/38. évi költségvetés úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon az előző évinél magasabb színvonalon mozog. Az emelkedő bevételek előirányzásánál, valamint a kiadások megállapításánál azonban a kormány természetesen szem előtt tartotta, hogy a gazdasági helyzet javulásának mozgató erői között olyan tényezők is vannak, amelyek csak átmenetieknek tekinthetők és hogy csupán egy esztendő kedvező eredményeire építeni nem szabad. Ezért a bevételek a várható reális eredmények mérlegelésével óvatosan irányoztattak elő, a kiadásoknál pedig csak a fentiek szerint elkerülhetetlenül szükséges többletekről történt gondoskodás. A szociális szellemtől áthatott gazdasági politika célkitűzései alapján a széles néprétegek gazdasági erejének megóvása és fokozása és e néprétegek helyzetének javítása érdekében jelentékeny mérvben emeltettek a különböző beruházások költségei, amelyek széles keretekben nyújtanak munkaalkalmakat és amelyekkel elsősorban az ország egyes különösen nehéz helyzetben levő vidékein kívánnak szerves programm alapján segíteni. Ebben a tekintetben kiemelkedő jelentősége van a költségvetéssel egyidejűleg benyújtott külön beruházási törvényjavaslatnak, amely szerint a kormány a költségvetésben ilyen célokra előirányzott összesen 44*5 millió P-n felül további 46 millió P-t tervez beruházásokra fordítani és pedig túlnyomó részben az állami pénzkészletek terhére és csak kisebb részben hitel igénybevételével az eddig is alkalmazott módon, kötelező jegyek kibocsátása útján. Végül ugyancsak növeli a szükségletet a korábbi évek költségvetési hiányával és a gazdaadósságok rendezésével, kapcsolatban felvett, valamint a beruházásokra fordított kölcsönök szolgálata is. Megállapítja a bizottság, hogy a kiadások 4'6%-os emelkedésével szemben a bevételek 5*5%-kal emelkednek, tehát elég jelentékenyen haladják meg a kiadások többletét, minek következtében a költségvetési
