Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-169
84 169. szám. tatás, gázszolgáltatás, villamosáram-szolgáltatás) a hatáskörök meghatározása most már szabályrendeleti útra fog tartozni. A 3. §-hoz. Nagyjelentőségű közlekedési, idegenforgalmi és közgazdasági érdekekre tekintettel a székesfőváros közönsége elhatározta, hogy Budaörs község határában új közforgalmú repülőteret létesít. A repülőtér céljaira kiszemelt terület részben a székesfőváros területén fekvő, s városi tulajdonban lévő ingatlanokból áll, részben pedig Budaörs község területén fekvő olyan ingatlanokból, amelyeket a székesfőváros kisajátítással vagy egyéb úton kíván megszerezni. Rendészeti és egyéb igazgatási szempontok indokolttá teszik, hogy ez az utóbbi területrész a székesfőváros területéhez közigazgatásilag átcsatoltassék. Erről rendelkezik a szakasz (i) bekezdése. Az átcsatolás következtében Budaörs község elesik ugyan valamelyes adóbevételtől, ezt az elmaradó bevételt azonban bőségesen kárpótolni fogja a repülőtér létesítésével kapcsolatos építkezések folytán beálló nagyobb munkaalkalom, s a község forgalmában bekövetkező fellendülés, úgy hogy a (2) bekezdésben indokoltnak láttam annak kimondását, hogy a község kártalanításra igényt nem tarthat. A (3) bekezdés az átcsatolás időpontjának közelebbi meghatározását a belügyminiszterre bízza. A 4. §-hoz. A vagyonátruházási illetékről szóló 1920: XXXIV. t.-c. 113. §-a értelmében az állam, a törvényhatóság, a község (város) által az 1881 : XLI. t.-c. 1. §-ának 1—12 pontjaiban meghatározott célokra kisajátított és a kisajátítási tervben felvett ingatlanok után ingatlan vagyonátruházási illeték nem jár. Repülőterek célj ara szolgáló területek kisajátítása iránt az 1922: XVII. t.-c. 30. §-a alapján kibocsátott 10.270/1922. M. E. számú rendelet 18. §-a rendelkezik, s nincs olyan jogszabály, mely az 1920 : XXXIV. t.-c. 113. §-ában említett illetékmentességet a kisajátításnak erre az esetére is kiterjesztené. Ehhez képest az illetékmentesség biztosítása céljából az (1) bekezdésben foglalt külön rendelkezésnek felvétele vált szükségessé. A kisajátításokkal kapcsolatban esetleg meginduló peres vagy perenkívüli eljárásban indokoltnak mutatkozott a székesfőváros részére személyes illetékmentességet biztosítani. A (2) bekezdés ily értelemben rendelkezik. A kisajátítással kapcsolatos közérdeknek megfelelően a kisajátításról szóló 1881 : XLI. t.-c. 63. §-a a kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, tervrajz, összeírás, szerződés, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyítvány vagy nyilatkozat, határozat és fellebbezés bélyegmentességét mondja ki. Jogszabályaink értelmében egyébként is állanak fenn a kisajátítással kapcsolatban illetékmentességek és illetékkedvezmények. A törvényjavaslat 4. §-ának (2) bekezdése az említett illetékmentességeket nem kívánja érinteni, hanem Budapest székesfővárosnak a törvényjavaslatban említett kisajátításokkal kapcsolatban még akkor is illetékmentességet kíván biztosítani, ha ez a kisajátítási eljárásban résztvevő felet egyébként nem illetné meg. A 4. §. most említett rendelkezése lehetőséget enged a semmiképpen nem szándékolt arra a téves következtetésre, hogy a korábbi jogszabályokban megállapított illetékmentességek a törvényjavaslatban említett közforgalmú repülőtér vagy légikikötő céljára szolgáló kisajátítás esetében csak Budapest székesfővárost illetik meg, a kisajátításra vonatkozó általános jogszabályok megszorításaként azonban nem illetik meg a kisajátítást szenvedő vagy a kisajátítási eljárásban résztvevő más feleket. Ez az értelmezés nyilvánvalóan méltánytalan volna olyanokkal szemben, akik közérdeket szolgáló kisajátítási eljárásban biztosítani kívánják a maguk jogos érdekét. Ilyen értelmezés lehetőségének elkerülését szolgálja a §. (3) bekezdése.
