Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-179
179. szám, 187 179, szám* A felsőház igazságügyi és külügyi bizottságának együttes jelentése „a kiadatás és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, 1936. évi április hó 24-én kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről" szóló 168, számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! Áz országgyűlés képviselőháza f. évi november hó 17-i ülésében harmadszori olvasásban is elfogadta a m. kir. igazságügy miniszternek »a kiadatás és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, 1936. évi április hó 24-én kelt magyar-lengyel egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslatát és azt alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz átküldő tte. A felsőház igazságügyi és külügyi bizottsága a hozzájárulás céljából átküldött törvényjavaslatot f. évi december hó 14-én tartott együttes ülésében tárgyalta és tárgyalásáról az alábbi jelentést terjeszti a tisztelt Felsőház elé : A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a Magyar Királyság és a Lengyel Köztársaság között annak rendje és módja szerint letárgyalt és Budapesten, 1936. évi április hó 24-én aláírt kiadatási és bírósági bűnügyi jogsegélyegyezményt tartalmazza, amely egyezményt annak 25-ik cikke értelmében meg kell erősíteni és a megerősítő okmányokat, mihelyt lehetséges, Varsóban ki kell cserélni. Maga az egyezmény négy fejezetre oszlik. Az első fejezet a bűntettesek kiadatását, a második fedezet a bírósági jogsegélyt, a harmadik fejezet a kiadatásra, valamint bírósági jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket és végül a negyedik fejezet az egyezmény zárórendelkezéseit tartalmazza. Nemzetközi egyezményről lévén szó, az idevágó nemzetközi jogfejlődés rendén kialakult alaki formákkal és anyagi, tartalmi rendelkezésekkel állunk szemben. A nemzetközi jogfejlődés szempontjából figyelemreméltó ezen tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal kapcsolatban a szerkezet szempontjából az a körülmény, hogy míg az 1930-ik évet megelőző nemzetközi kiadatási és bűnügyi jogsegély egyezmények általában azt a módszert követik, hogy a kiadatás körébe tartozó egyes bűncselekményeket sorolják fel taxatíve, addig az 1930. évi XXIII. t.-c.-ben becikkelyezett magyar-jugoszláv kiadatási és bűnügyi jogsegély egyezményünkkel kezdődőleg és így jelen esetben is a magas szerződő felek bizonyára célszerűség és könnyebb áttekinthetőség szempontjából a kiadatás köréből kivett bűncselekményeket és eseteket kívánták taxatíve felsorolni, míg a kiadatás körébe tartozó bűncselekményeket akként kívánták meghatározni, hogy az egyezmény első cikkében a magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy megkeresésre kölcsö24*
