Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-179

188 179. szám. nősen kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik egyiküknek területén tar­tózkodnak és akiket a másik fél bírói hatóságai olyan bűncselekmények miatt üldöznek, amelyek a két fél törvényei értelmében legalább egy évig terjedhető szabadságvesztésbüntetéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethetők, vagy akiket a másik fél B/róságai legalább hat hónapig terjedhető szabadságvesztésre vagy súlyosabb büntetésre ítéltek. Az első cikk második bekezdése értelmében a kiadatást a megjelölt bűn­cselekmények kísérlete, előkészítő cselekményei és ezekben a bűncselekmények­ben részesség miatt is engedélyezni kell, ha ezek mindkét szerződő fél törvényei szerint büntethetők. Az egyezmény második cikke sorolja fel taxatíve azokat az eseteket, amelyek­ben a kiadatást nem kell engedélyezni. A második cikk hatodik pontjánál a politikai bűncselekmények körének meghatározásánál rámutat a bizottrág a nemzetközi jogfejlődés terén megnyilvá­nuló azon tendenciára, amely a politikai bűncselekmények körét újabb és újabb kivételek statuálása által szűkebb és szűkebb körre kívánja szorítani. így már az 1930. évi XXIII. t.-c-ben becikkelyezett magyar-jugoszláv kiada­tási és jogsegélyegyezményben a szerződő felek kifejezetten kivették a politikai bűncselekmények köréből az emberi élet, a személyes szabadság, vagy a tulajdon ellen irányuló, kommunista mozgalmakkal kapcsolatos bűncselekményeket. Az 1935. évi XVI. t.-c-ben foglalt magyar-török kiadatási és jogsegély egyez­ményben a szerződő felek kifejezetten kivették a politikai bűncselekmények köré­ből a kormány feje ellen irányuló merényleteket. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat még tovább menvén a nemzetközi jogfejlődés terén, kiveszi a politikai bűncselekmények köréből »a Kormány tag­jak, úgyszintén »valamelyik szerződő fél fegyveres erejének főfelügyelője, vagy főparancsnoka ellen« elkövetett merényletek eseteit. Az egyezmény 15. cikkében a magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy bűnügyekben egymásnak kérelemre kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak. A kérelemre nyújtandó jogsegély, okiratok kézbesítésére, vizsgálati cselek­mények foganatosítására, bűnügyi nyilvántartási adatok kölcsönös közlésére, továbbá bírósági iratok és bűnügyekre vonatkozó tárgyak kiszolgáltatására vonat­kozik. Az egyezmény 18. cikke értelmében a bűnügyi jogsegélyt a megkeresett fél törvényei szerint kell teljesíteni. Az egyezmény 21. cikkében a magas szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy minden negyedév végén kölcsönösen értesíteni fogják egymást azokról a jog­erős ítéletekről, amelyeket az egyik fél bíróságai a másiknak állampolgárai ellen bűntettek és vétségek miatt hoztak. A zárórendelkezésekről szóló 26. cikk értelmében az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése után három hónap múlva lép hatályba és hatályban marad attól a naptól számított hat hónap elteltéig, amidőn valamelyik szerződő fél fel­mondotta. Az együttes bizottság javasolja a t, Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a felsőház igazságügyi és külügyi bizottságának 1936. évi december hó 14-ik napján tartott üléséből. Osvald István s. h. gr. Bethlen Pál s. h., az együttes bizottság elnöke, az együttes bizottság előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom