Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

8 167. szám. \oben pedig a szolgálatbalépés időpontjától számított 15 nap alatt mindennemű javadalmazásának, valamint a természetbeni és a viszonylagosan meghatározott javadalmazás pénzbeli becslése eredményének közlésével az Intézetnél bejelenteni. Ugyancsak 15 nap alatt be kell jelentenie az általa alkalmazott biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszt javadalmazásában történt minden változást, valamint a nála alkalmazásban állott, biztosítási kötelezettség alá eső gazdatisztnél; szolgálatból való kilépését is. 4. §. (i) A biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszteket az e törvényben szabályozott biztosítás szempontjából mindennemű javadalmazásuk szerint biztosítási osztályokba kell sorozni. A biztosított, ha évi ossz javadalmazása 1.500 pengőt meg nem halad; az I., ha 1.500 pengőt meghalad, de 2.100 pengőnél nem több, a II., ha 2.100 pengőt meghalad, de 2.700 pengőnél nem több, a III., ha 2.700 pengőt meghalad, de 3.300 pengőnél nem több, a IV., ha 3.300 pengőt meghalad, de 3.900 pengőnél nem több, az V., ha 3.900 pengőt meghalad, de 4.500 pengőnél nem több, a VI., ha a 4.500 pengőt meghalad, de 5.100 pengőnél nem több, a VII., ha 5.100 pengőt meghalad, de 5.700 pengőnél nem több, a VIII., végül, ha ezt az összeget is meghaladja, a IX. biztosítási osztályba tartozik. (*) Természetbeni járandóság pénzre átszámításánál, ha a terményt vagy terméket a budapesti tőzsdén jegyzik, a tőzsdei középárfolyamot kell irányadónak venni. Ellenkező esetben, továbbá másnemű természetbeni járandóság pénzre átszámításánál, úgyszintén viszonylagosan meghatározott javadalmazás (haszonrészesedés, jutalék stb.) évi egyenértékének megállapításánál az Intézet a gazdatiszt és munkaadója egyetértő becslésétől a biztosítási osztályba sorozásnál csak akkor térhet el, ha a becslés a szokásossal szemben feltűnő különbséget mutat. (3) Csupán azon az alapon, hogy természetbeni járandóság pénzbeli egyenértéke az árak változása folytán csökkent vagy emelkedett, más biztosítási osztályba áthelyezésnek nincs lielye. A földmívelésügyi miniszter ez alól a szabály alól indokolt esetekben kivételt tehet. (4) Az átszámítás, illetőleg az egyenértékmegállapítás módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel a (2) és (3) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja, így különösen az érdekeltek bevonásával döntőbizottsági eljárást is rendszeresíthet. 5. §. (1) A biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszt után a biztosítási díjat a munkaadó köteles megfizetni, (2) A biztosítási díj az I. biztosítási osztályban félévenkint 72 pengő, a többi biztosítási osztályban pedig félévenkint 36 pengővel nagyobb, mint az azt közvetlenül megelőzőben. A biztosítási díjat aszerint a biztosítási osztály szerint kell fizetni, amelyben a biztosított a naptári félév első napján tartozott. (3) Az egész félévi biztosítási díjat kell megfizetni akkor is, ha a gazdatiszt a megkezdett félév közben a szolgálatból kilépett, valamint akkor is, ha a gazdatiszt félév közben kezdte meg a szolgálatát. Ha az ilyen félévre a biztosítási díjat korábbi munkaadó volt köteles megfizetni, az új munkaadó erre a félévre sem biztosítási díjat nem fizet, sem a biztosítási díj fizetésére kötelezett munkaadóval szemben megtérítéssel nem tartozik. (4) A biztosítási díj félévenkint, mégpedig január, illetőleg július hó 1. napján, ha pedig a gazdatiszt ezeken a napokon abban a félévben még nem állott szolgálatban, a szolgálatbalépés napján előlegesen esedékes. Tíz napot meghaladó fizetési késedelem esetén a biztosítási díj után esedékességének napjától évi 6%-os késedelmi kamat jár. 6. §. (1) A munkaadó a biztosítási kötelezettség alapján őt terhelő bizto-