Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-167

167. szám. 9 sítási díj felét a biztosítási díj esedékességétől számított egy éven belül a gazdatiszt javadalmazásából levonhatja. (2) Az előző bekezdésben megállapított mértéken túl a biztosítási díj fejében a gazdatiszt javadalmazásából semmit sem szabad levonni. Az e tilalomba ütköző megállapodás semmis és a gazdatiszt a levont összeg, valamint az időközi törvényes kamatai megtérítését akkor is követelheti, ha a levonásba beleegyezett. Ilyen követelést a szolgálati jogviszony megszűnését követő egy év eltelte után érvényesíteni nem lehet. 2. Az önkéntes biztosítás. 7. §. (1) Az, aki gazdatiszti alkalma zásának elvesztése folytán a biztosítási kötelezettség alól kiesett, biztosításai a következő félévekre járó biztosítási díjak fizetésével egészségi állapotától függetlenül folytathatja annak a biztosítási osztálynak vagy annál alacso nyabb biztosítási osztálynak az alapján, amelybe a kötelező biztosításban legutoljára tartozott (önkéntes továbbbiztosítás). A biztosított az Önkéntes továbbiztosítás alapjául magasabb biz» tosítási osztályt is választhat, ha ötven ötödik életévét még nem töltötte be r egészségi állapota a magasabb osztályú biztosításra alkalmas. (2) Az önkéntes továbbiztosításni való jog nem illeti meg azt, aki az 1928 : XL. törvénycikk alapján bizto sítási kötelezettség alá esik, illetőleg azt, aki az említett törvénycikk 10. §-a alapján mentesített munkaadónál alkalmazásban áll, sem azt, akinél a gazdatiszti szolgálat nem élethivatás. (3) A biztosítási díj az önkéntes továbbiztosításban is január, illetőleg július hó 1. napján esedékes. Harminc napot meghaladó fizetési késedelem esetén a biztosítási díj után esedékességének napjától évi 6%-os késedelmi kamat jár. Egy évet meghaladó fizetési késedelem esetén az önkéntes továbbiztosításra való jog megszűnik. 8. §. (1) A biztosítási kötelezettség alá eső gazdatiszt az Intézettől járó biztosítási szolgáltatásokat növelheti azzal, hogy az utána befizetett biztosítási díjakat kiegészíti (önkéntes többletbiztosítás). (2) Önkéntes többlet biztosításnak általában csak a kötelező biztosításban vagy az önkéntes továbbiztosításban előzőleg eltöltött félévekre vonatkozóan van helye. Az e törvény hatálybalépésének napjától számított három éven belül azonban önkéntes többletbiztosításnak van helye olyan félévekre vonatkozóan is, amelyekben a biztosított az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdatisztként alkalmazásban állott. Önkéntes többletbiztosítás részleges létesítésének ez utóbbi esetben is helye van. A már létesített részleges többletbiztosítást a három évi határidon belül bármikor ki lehet egészíteni. (3) A díjkiegészítés csak addig a mértékig terjedhet, amely szükséges ahhoz, hogy a biztosított olyan helyzetbe kerüljön, mintha utána a (2) bekezdésben említett félévekre vonatkozóan az önkéntes többlet biztosításkori biztosítási osztályának megfelelő biztosítási díjakat fizették volna. (4) A díj kiegészítés céljából fizetendő összeget a biztosított életkora szerint biztosítás-technikai módszerrel megállapított táblázat szabja meg. Ezt a táblázatot rendelettel a földmívelésiigyi miniszter adja ki.* A földmívelésiigyi miniszter rendelettel a díjkiegészítés céljából fizetendő összeg 5%ának erejéig ügyviteli költségmegtérítést tehet kötelezővé, továbbá megállapíthat olyan szigorúbb feltételeket, amelyeket kedvezőtlen egészségi állapotú biztosítottak önkéntes többletbiztosítására nézve kell alkalmazni. (5) Kedvező egészségi állapotú biztosított kívánhatja, hogy várakozási ideje szempontjából számításba jöjjön legfeljebb tíz olyan félév, amelyben az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdatisztként alkalmazásban állott és Felsőházi iromány, 1935—1940. IV. kötet. 2