Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

136 174. szám. féle kamarai választásban, közgyűlésen és választmányi ülésen, kamarai helyi bizottsági ülésen vagy az ügyvédi ka­marák országos bizottságának ülésén, kamarai értekezleten nem vehet részt, a kamarai tisztikar tagjává, a választ­mány tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté, a kamarai helyi bizottság tagjává nem választható, az ügyvédi kamarák országos bizottságának, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának és az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizott­ságának tagja nem lehet, nem részesül­het díjazással járó közmegbizatásban, nem lehet továbbá tagja az ügyvédi kamara képviseletében az országgyűlés felsőházának, a törvényhatósági bi­zottságnak, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésé­nek. Ezenfelül a felfüggesztéshez az a mellékkövetkezmény is fűződik, hogy az elítélt három évig ügyvédjelöltet nem alkalmazhat. Az időtartam pénzbírság esetében az ítélet jogerőre emelkedésének nap­ján, felfüggesztés esetében pedig a felfüggesztés lejártát követő napon kezdődik; ha azonban az időtartam letelte előtt az elítéltet olyan fegyelmi vétség miatt ítélik el, amelyet az előző ítélet jogerőre emelkedése után követett el, az újabb fegyelmi bün­tetéshez fűződő jogkövetkezmény idő­tartama azon a napon veszi kezdetét, amelyen az előző fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmény időtartama letelt. Pénzbírság. • 113. §. A pénzbírság mértékének megállapításában figyelembe kell venni az elítélt vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyait is. A pénzbírság megfizetésére a kamara választmánya méltányos esetben ha­lasztást adhat és azt is megengedheti, hogy a pénzbírságot legfeljebb tizenkét hónap alatt részletekben fizessék meg. A pénzbírságot kiszabó jogerős ítélet alapján az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának a végrehajtás elrendelésére irányuló megkeresésére az 1881 : LX. törvénycikk rendelkezései értelmében van helye végrehajtásnak. Ha a pénzbírságot bármely okból nem lehet behajtani, a fegyelmi bíró­ság a pénzbírság kiszabására vonat­kozó rendelkezést ítélettel hatályon kívül helyezi és a 110. §. 3. vagy 4. pontjában meghatározott fegyelmi bün­tetést szabja ki. Felfüggesztés az ügyvédségtől. 114. §. A felfüggesztés hat hónaptól két évig tart. A felfüggesztésre ítélt a felfüggesztés tartama alatt semmiféle ügyvédi mű­ködést (III. Fejezet.) nem fejthet ki ós nem vehet részt az ügyvédi kamara önkormányzatában (39. §.). A felfüggesztést elrendelő jogerős határozatot haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban, valamint az elítélt ügyvéd székhelyén megjelenő valamelyik helyilapban, ilyennek nem létében a legközelebbi helyen megjelenő lapban is. Elmozdítás az ügyvédségtől. 115. §. Azt, akit az ügyvédségtől elmozdításra ítéltek, az ügyvédek név­jegyzékéből törölni kell. Az ügyvédek névjegyzékéből törölt személy semmiféle ügyvédi működést nem fejthet ki és őt az ügyvédek név­jegyzékébe tíz év eltelte előtt semmi­esetre sem lehet felvenni. Az elmozdítást elrendelő határozat­nak közlése tekintetében a 114. §. utolsó bekezdése irányadó. 3. A fegyelmi eljárást és a fegyelmi büntetés végrehajtását kizáró okok. 116. §. Ha a fegyelmi felelősség alá eső ügyvéd az ügyvédi gyakorlat foly­tatásáról a fegyelmi eljárás megindí­tása előtt vagy az eljárás tartama alatt, de az ügyet befejező határozat jogerőre emelkedése előtt lemond, a fegyelmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom