Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174. szám. • 137 eljárást nem lehet megindítani, a megindított eljárást pedig abba kell hagyni. A lemondás a vagyoni felelősséget nem érinti. Ha a lemondottat az ügyvédek vagy a helyettes ügyvédek névjegyzékébe újból bejegyzik, a fegyelmi eljárást az elévülésre (117. §. második bekezdés) tekintet nélkül haladéktalanul meg kell indítani. Hálál; elévülés. 117. §. Nem lehet megindítani, ha pedig már megindították, abba kell hagyni a fegyelmi eljárást, ha a fegyelmi felelősség alá eső ügyvéd a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt meghalt. Fegyelmi vétség miatt nincs helye eljárásnak, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta három év újabb fegyelmi vétség elkövetése nélkül telt el, kivéve, ha a fegyelmi vétség súlyos voltánál fogva az ügyvédségtől elmozdításnak fegyelmi büntetésként alkalmazása közérdekből szükségesnek mutatkozik. Az elévülés félbeszakad, ha az ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből törlik. Az újabb bejegyzés napján az elévülés újra kezdődik. Bűnvádi eljárás. 118. §. Ha a fegyelmi eljárás alatt olyan adatok merülnek fel, amelyekből bűntett vagy vétség elkövetésére lehet következtetni, az iratokat át kell tenni az illetékes kir. ügyészséghez. A bűnvádi eljárás folyamatban léte alatt a bűnvádi eljárás tárgyává tett bűncselekmény miatt rendszerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, a megindított eljárást pedig fel kell függeszteni. Ha a bűnvádi eljárást a terhelt távolléte miatt vagy más okból nem lehet folytatni, a fegyelmi eljárást meg kell indítani, illetőleg folytatni kell. Ha pedig közérdek vagy a terhelt érdeke a fegyelmi eljárás sürgős befejezését teszi szükségessé, a fegyelmi bíróság a közvádló vagy a terhelt indítFelsőházi iromány, 1935—1940. IV. kötet ványára elhatározhatja, hogy a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül folytatja. 4. Fegyelmi bíróságok. 119. §. A fegyelmi bíráskodást az ügyvédek felett elsőfokon az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága gyakorolja. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön felül legalább négy, legfeljebb húsz rendes tagból és a rendes tagok felének megfelelő számú póttagból áll. A fegyelmi bíróság tagjait — az előző bekezdésben meghatározott keretek között a szükséghez képest megállapított számban — a választmány működésének tartamára a közgyűlés választja (6. §. első bekezdés 2. pont). Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a kamara elnökén vagy helyettesén, akadályoztatásuk esetében a fegyelmi bíróságnak a kamara elnöke által — esetleg előre meghatározott időszakra — kijelölt tagján, mint elnökön felül négy tagból alakuló tanácsban jár el. A tanács tagjait a kamara elnöke jelöli ki, esetleg előre meghatározott időszakokra. Szükség esetében több tanácsot is lehet alakítani. 120. §. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága felett másodfokon a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa gyakorolja a fellebbviteli fegyelmi bíráskodást. A másodfokú fegyelmi bíróság határozata végérvényes. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa. 121. §. A m. kir. Kúria ügyvédi tanácsa felerészben bírói, felerészben pedig ügyvédi tagokból áll; hivatása a fellebbviteli fegyelmi bíráskodás gyakorlása és a fellebbezés elbírálása a, törvényben meghatározott ügyekben. Elnöke és az elnök helyettese a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának elnöke és elnökhelyettese, bírói tagjai a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsának bírái, ügyvédtagjait az igazságügyminiszter a gyakorló ügyvédek kö18