Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174. szám. 135 állapításban csak az előtte lefolyt eljárásból ismert, valamint az ügyfél által előterjesztett adatokra szorítkozik. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. Ebben az eljárásban az ügyfél akkor - is személyesen járhat el, vagy az 1911 :

1. t.-c. 95. §-ának 1—4. pontjában meghatározott meghatalmazott által képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet egyébként kötelező volna, A megállapításban figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd cselekménye vagy eljárása a fél érdekében indokolt volt-e — kivéve, ha a fél annak elvégzésére külön utasítást adott — és hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesítette-e; ezenfelül a díj megállapításában figyelembe kell venni az ügy tárgyának értékét vagy egyéb jelentőségét, továbbá az ügy helyes ellátására és az ehhez szükséges előtanulmányokra és eljárásokra megkívánt időt és szellemi munkát is. Ha az ügyfél a költségjegyzék valamely tételének alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb tény megtörténtét kétségbe vonja, a bíróság, amennyiben megtörténtüket az előtte lefolyt eljárásból nem állapíthatja meg, az illető tétel munkadíjának és költségtérítésének a megállapítását mellőzi. Az ügyvédet nem illeti meg a költségmegtérítés és a munkadíj, ha az ügyvéd tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az érvényesített igény nyüvánvalóan jogtalan volt. A megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz felfolyamodásnak van helye. 106. §. Az ügyfél a perköltséget vagy más eljárási költségét, amelyben az ellenfél részére marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd képviseli, ennek az ügyvédnek kezéhez köteles fizetni. Harmadik személy igényeivel szemben ilyen költségre ennek az ügyvédnek elsőbbségi joga van. 107. §. Az ügyvéd a bíróság által megállapított perköltséget a marasztalt fél ellen — a megbízó ügyfél hozzájárulása nélkül is — önállóan a saját nevében is érv<ényesítheti. 108. §. A felek között létrejött bírói vagy perenkívüli egyesség az ügyvédnek az ellenféltől járó perköltségekre vonatkozó jogát nem érinti. V. fejezet. Az ügyvéd felelőssége. 1. Fegyelmi felelősség. Első rész. Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezések. A) Fegyelmi felelősségrevonás. 1. Fegyelmi vétség. 109. §. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd : 1. ha hivatásából folyó kötelességét gondatlanságból súlyosan vagy szándékosan megszegi; 2. ha magaviseletével az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan sérti vagy veszélyezteti. 2. Fegyelmi büntetések. . 110. §, A fegyelmi vétség büntetése : 1. feddés; 2. pénzbírság ; 3. felfüggesztés az ügyvédségtől; 4. elmozdítás az ügyvédségtől. Fegyelmi büntetés kiszabása. 111. §. A fegyelmi büntetést a vétkesség fokához és a vétség súlyához mérten, az összes körülményeknek, különösen az esetleges előző fegyelmi büntetésnek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek figyelembevételével kell kiszabni. Fegyelmi büntetés mellékkövetkezményei. 112. §. A fegyelmi büntetések közül a pénzbírsághoz két évig, a fegyelmi büntetésként alkalmazott felfüggesztéshez pedig három évig az a mellékkövetkezmény fűződik, hogy az elítélt az említett időtartam alatt semmi-