Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

134 174. szám. 100. §. Ha az ügyfél a megbízást fontos ok nélkül visszavonja, az ügyvéd a kikötött díj megfelelő részén (99. §.) felül a díj összegének határai között a körülményekhez képest méltányos kárpótlást követelhet. 101. §. Az ügyvédi költség és munkadíj más megállapodás hiányában a megbízás teljesítése vagy az ügyvédi képviselet megszűnése után, az ügyvédi költségjegyzék bemutatásától mított tizenötödik napon esedékes; más megállapodás hiányában az ügyvéd az ügy előrehaladásához képest megfelelő díjelőleget követelhet. 3. A díjazás biztosítása. 102. §. Az ügyvéd az ügyfele ré. szere hozzá befolyt pénz kiadására fennálló követeléssel szemben beszámíthatja az ügyfele ellen ügyvédi költség és munkadíj címén fennálló, jogerős bírói határozattal megállapított, okiratban kikötött, vagy a fél által összegszerűen elismert (79. §.) esedékes (101. §.) követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról ügyfelét azonnal köteles értesíteni. 103. §. Ha az ügyvéd esedékes (101. §.) költség- és munkadíjkövetelése a 102. §. értelmében beszámításra nem alkalmas, vagy ha az ügyvéd az ügyfél részére nem készpénzt, hanem más ingó dolgot vett át, követelésének biztosítására az ügyfele részére átvett készpénzen vagy egyéb dolgon zálogjog illeti meg. Az ügyvéd a felet haladéktalanul értesíteni köteles, hogy a pénzt vagy egyéb dolgot zálogjoga alapján magánál tartja. A fél kívánságára azonban köteles a pénzt vagy a dolgot azonnal bírói letétbe helyezni. Ha az ügyvéd a letétbe helyezéstől számított harminc nap alatt nem igazolja, hogy a munkadíj és költség megfizetése iránt pert indított, vagy ha a letétbe helyezett pénzt vagy a dolgot ugyanaz alatt az idő alatt végrehajtás útján le nem foglaltatja, a bíróság a pénzt vagy a dolgot az ügyfélnek kiutalja. 104. §. Sem a beszámítás jogát (102. §.), sem a zálogjogot (103. §.) nem gyakorolhatja az ügyvéd a hozzá befolyt olyan pénz vagy olyan egyéb dolog tekintetében, amely nem azzal a rendeltetéssel került az ügyvéd kezéhez, hogy azt ügyfelének kiadja, vagy ha a pénzt ügyfelének olyan követelésére fizették, amellyel szemben jogszabály értelmében nincs helye beszámításnak. 4. A díjazás érvényesítése. 105. §. Az ügyvéd polgári peres és nem peres ügyben — ideértve a végrehajtási ügyeket is — kérheti, hogy akár a bíróság előtti eljárásban, akár azon kívül felmerült költségét és munkadíját az ügy folyama alatt vagy annak befejezése után saját felével szemben állapítsák meg. A kérelmet annál a bíróságnál kell előadni, amely az ügyben elsőfokon eljárt vagy eljár; végrehajtási ügyben a kérelmet annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely a végrehajtás elrendelésének kérdésében elsőfokon határozott, egyéb esetben az ügyvéd személyes bíróságánál. A kérelemhez költségjegyzéket kell csatolni, az ügyvéd azonban a munkadíj összegének feltüntetését mellőzheti; költségjegyzék nélkül ügyvéd kérelmére a bíróság még olyan költséget és munkadíjat sem állapíthat meg, amely a bírósági iratokból kitűnő eljárás folytán merült fel. A bíróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül (1911 : I. t.-c. 254. §,) is határozhat. Az ügyfél szintén kérheti az előző bekezdésben megjelölt bíróságnál, hogy állapítsa meg az ügyvéd felmerült költségét, valamint munkadíját. Ha a fél az ügyvéd költségjegyzékét nem csatolja, a bíróság a kérelem következtében az ügyvédnek a költségjegyzék bemutatására megfelelő határidőt tűz ki (1911 : I. t.-c. 450. §.). Ha az ügyvéd a költségjegyzéket e határidő alatt nem mutatja be, a bíróság a meg-