Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

174, szám. 127 ben a csődnyitás kérésének alapjául szolgáló követelések, csőd megszüntetése esetében pedig a bejelentett és valódinak elismert követelések kiegyenlítése után kérheti, hogy az ügyvédek névjegyzékébe újból felvegyék. Azt, akit az 57. §. 11. vagy 12. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, ugyanannak vagy más kamarának névjegyzékébe csak abban az esetben lehet felvenni, ha a kérelem előterjesztéséig minden hátralékát kifizeti. Az 1934 : XXIII.t.-c.8.és9. §-ainak a jelen törvény 57—-59. §-aival nem ellenkező rendelkezései egyébként továbbra is hatályban maradnak. 60. §. A törlést közzé kell tenni á hivatalos lapban. 61. §. A kamara választmánya a törlést rendelő határozatában a törölt ügyvéd irodája részére gondnokot rendel és a törölt ügyvéd által őrzött iratok és egyéb értékek leltározása és megőrzése iránt intézkedik. A leltározást az a kamara (helyi bizottság) foganatosítja, amelynek területén a törölt ügyvéd működött. 62. §. Az ügyvédek névjegyzékéből törölt ügyvéd irodája részére gondnokul csak ügyvédet lehet kirendelni és az érdekelt ügyvédnek vagy hozzátartozóinak a gondnok személyére vonatkozó kívánságát lehetőleg figyelembe kell venni. 63. §. A gondnok köteles az ügyfelet haladéktalanul értesíteni arról, hogy ügyvédjének ügyvédi működése megszűnt; köteles őt az ügy állásáról értesíteni s új képviselő megbízására felhívni és az ügyfél jogainak megóvása érdekében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket — amennyiben a fennálló jogszabályok értelmében helye van — megtenni. Bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban levő ügyben a gondnok az ügyvéd működésének megszűnését a bíróságnak vagy más hatóságnak köteles bejelenteni. Ez a bejelentés illetékmentes. Bírósági és más hatósági határozatot mindaddig, míg az ügyfél új képviselőt nem bíz meg, a gondnok bejelentése alapján tájékoztatás végett közölni kell a gondnokkal, az ilyen közlésnek azonban nincs az a hatálya, amelyet a jogszabályok a kézbesítés tekintetében meghatároznak. A határozatokat — amennyiben a jogszabály mást nem rendel — a fél saját kezéhez kell kézbesíteni s egyúttal a felet új képviselő megbízására és meghatalmazásának bemutatására kell felhívni. A függőben levő .határidőt az ügyfél személyes értesítésének napjától kell számítani. 4. ,Az ügyvédek nyilvántartása. 64. §. Az ügyvédi kamara köteles az év folyamán előfordult változásokat az ügyvédek névjegyzékébe bevezetni és a január hó első napjának megfelelő névjegyzéket minden év február havának első napjáig az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. 65. §. Az ügyvéd lakásának (irodájának) változtatását köteles nyolc nap alatt a kamarának bejelenteni. Ha az ügyvéd működését a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamara területére kívánja áthelyezni, át jegyzésre irányuló kérelmet terjeszt elő annál a kamaránál, amelynél be van jegyezve. A kamara a kérelmet az átköltözködni kívánó ügyvédre vonatkozó névjegyzék-kivonattal és annak megemlítésével, hogy a kamarával szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tett-e vagy nem és hogy van-e ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárás folyamatban vagy nincs, átteszi ahhoz a kamarához, amelynek területére kíván az ügyvéd, letelepedni. Ha az átköltözködni kívánó ügyvéd nem tett eleget a kamarával szemben fennálló kötelezettségének, a kamara az átjegyzésre irányuló kérelem áttételét a kötelezettség teljesítésétől teheti függővé. Az a kamara, amelynek területére