Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

128 174. szám. az ügyvéd át kíván költözni, az átjegyzés tárgyában a 48. §. rendelkezéseinek figyelembevételével határoz és határozatáról tizenöt nap alatt értesíti a megkereső kamarát. Ez a kamara az átköltözködött ügyvédet a névjegyzékből törli (57. §. 9. pont). Az át jegyzés tárgyában hozott határozat ellen a folyamodó ügyvéd és a kamara ügyésze fellebbezhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához. 5. Összeférhetetlenség. 66. §. Ügyvéd nem folytathat olyan foglalkozást, amelynek folytatásától jogszabály eltiltja, vagy amely az ügyfelek hivatásszerű, lelkiismeretes képviseletében állandóari vagy tartósan gátolja, nem folytathat továbbá olyan foglalkozást sem, amely a bizalomra méltatlanná teszi, vagy amely az ügyvédi tisztség tekintélyét sérti. Az összeférhetetlenség tárgyában a kamara összeférhetetlenségi bizottsága jár el, amely a kamara elnökének vagy helyettesének (25. §. negyedik bekezdés) elnöklete alatt a közgyűlés által a kamarának az önkormányzatba a részvételre jogosult (39. §.) tagjai közül a választmány megbízatásának tartamára választott (6. §. első bekezdés 2. pont) négy rendes és két póttagból áll és a fegyelmi eljárás szabályainak (V. fejezet.) megfelelő alkalmazásával jár el. Határozata ellen fellebbezésnek van helye a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsához. Az összeférhetetlenséget megállapító határozatban az illető ügyvédet fel kell hívni arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt nap alatt vagy az ügyvédi gyakorlat folytatásáról mondjon le, vagy az azzal összeférhetetlennek nyilvánított viszonyt szüntesse meg. Ha az ügyvéd tizenöt nap alatt a felhívásnak nem tesz eleget, őt az ügyvédek névjegyzékéből törölni kell. Az összeférhetetlenség megállapítása iránt folyamatba tett eljárás nem zárja ki a fegyelmi eljárást. 6. Helyettes ügyvédek. 67. §. Az olyan ügyvédet, aki nem kíván ügyfeleket önállóan képviselni, hanem kizárólag valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe felvett ügyvéd helyetteseként kíván eljárni, az ügyvédi kamara a helyettes ügyvédek névjegyzékébe jegyzi be. A helyettes ügyvéd ügyfeleket ügyvédi minősége alapján bíróság vagy más hatóság előtt csak mint főnökének helyettese képviselhet, eljárásáért az ügyféllel szemben főnöke felelős ; a m. kir. Kúrián, a m. kir. Közigazgatási Bíróságon, a Hatásköri Bíróságon és a m. kir. legfelsőbb honvédtör vényszéken helyettes ügyvéd ügyfeleket tárgyaláson nem képviselhet, a katonai büntető bíráskodás körében egyébként helyettes ügyvéd csak a honvédségi védők névjegyzékébe felvett főnöke helyetteseként és csak abban az esetben járhat el, ha a honvédségi védők jogosult helyetteseinek névjegyzékébe fel van véve. A helyettes ügyvéd kamarai tagsági díj fizetésére és ügyvédi biztosíték letételére nem köteles. A jelen törvénynek lakás tekintetében az ügyvédekre megszabott rendelkezései a helyettes ügyvédre nem nyernek alkalmazást. 68. §. A felvétel tárgyában a kamara választmánya határoz. Határozata ellen a 49. §. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával fellebbezésnek van helye az ügyvédi kamarák országos bizottságához. A jelen törvénynek a felvétel, a törlés, a nyilvántartás és az összeférhetetlenség tekintetében az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései — kivéve a 45. §. 4. pontjában, a 46. §. 1., 2., 4. és 7. pontjában, a 47. §-ban, az 51—56. §-okban, az 57. §. 5., 10., 11. és 12. pontjában, az 59. §-ban, a 61—-63. §-okban foglalt rendelkezéseket — a helyettes ügyvédek tekintetében is megfelelően irányadók. 69. §. A helyettes ügyvédet — kérelmére — fel kell venni az Országos