Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
126 174. szám. bűnvádi vagy a polgári eljárásra vonatkozó szabályok alapján kiszabott pénzbírságnak, valamint a 159. §. alapján a bíróság által megítélt kártérítésnek fedezetére szolgál; az ügyvédi biztosítékból kell levonni a kamarai tagsági díjat és az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot is, ha nem fizették be az alatt az idő alatt, amelynek fizetés nélkül eltelte jogszabály rendelkezése (39. §. második bekezdése, 1934: XXÍII. t.-c. 8. §. harmadik bekezdése) értelmében maga után vonja a törlést az ügyvédek névjegyzékéből. 55. §. Ha az ügyvédi biztosíték összege a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökken, az ügyvéd köteles azt a kamara választmányának felnívásától számított hatvan nap alatt az eredetileg meghatározott összegre kiegészíteni . Ha az ügyvéd a rendeltetésszerű felhasználás folytán csökkent ügyvédi biztosítékot hatvan nap alatt a megfelelő összegre nem egészíti ki, törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből. 58. §. Az ügyvédi biztosíték összegét, valamint az ügyvédi biztosítékra vonatkozó egyéb szabályokat — ideértve az ügyvédi biztosítéknak fedezetül (54. §.) felhasználására vonatkozó részletes szabályokat is — az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. 3. Törlés az ügyvédek névjegyzékéből. 57. §. Törölni kell az ügyvédek névjegyzékéből az ügyvédet: 1. ha magyar állampolgárságát elvesztette ; 2. ha meghalt vagy holtnak nyilvánították ; 3. ha az ügyvédi gyakorlat folytatásáról lemondott ; 4. ha az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelenné vált; 5. ha ellene a csődnyitást elrendelték vagy a csődnyitást vagyonhiány miatt megtagadták; 6. ha gondnokság alá helyezték ; 7. ha büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre (1878 :V. t.-c. 55. §.), vagy az ügyvédség elvesztésére (1878 : V. t.-c. 484. §.) ítélték ; 8. ha fegyelmi bírósági határozattal az ügyvédségtől elmozdították (115. §.); 9. ha az ügyvédi kamara területéről a kamara székhelyén kívül eső helyen levő más kamaia területére költözött ; 10. ha legalább egy hónap óta nem tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője a 45. §. 5. pontjában említett megfelelő lakásnak, illetőleg legalább egy hónap óta nem áll többé rendelkezésére házastársának, felmenő vagy lemenő ágbeli rokonának vagy testvérének lakásában az ügyvédi működés folytatásához szükséges megfelelő lakrész ; 11. ha a kamarai tagsági díjat a 39. §. második bekezdésének ellenére az ott említett határidő eltelte után nem fizeti meg ; 12. ha az országos ügyvédi gyámés nyugdíj intézeti járulékot intézeti tagságának egy -évi szünetelése után (1934 : XXIII. t.-c. 8. §.) nem fizeti meg. 58. §. Az ügyvédi kamara választmánya a tényállás megállapítása után hivatalból — munkaképtelenség (57. §. 4. pont) címén az illető kamarai tag kérelmére is — törli az ügyvédek névjegyzékéből azt az ügyvédet, akire nézve az 57. §-ban meghatározott valamely ok merül fel. Az 57. §. 1., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. pontja alapján törlést elrendelő határozatot közölni kell az illető ügyvéddel, az 57. §. 2. és 6. pontja esetében legközelebbi nagykorú hozzátartozójával, a 6. pont esetében gondnokával is. Az ügyvéd, illetőleg az előbb említett hozzátartozó, úgyszintén a gondnok a határozat ellen fellebbezéssel élhet az ügyvédi kamarák országos bizottságához. 59. §. Az, akit az 57. §. 5. pontja alapján töröltek az ügyvédek névjegyzékéből, a csődnyitás mellőzése eseté-