Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
174, szám, 123 A miniszteri kiküldött jogkörét egyébként működésének tartamára az igazságügy miniszter állapítja meg. II. fejezet. Az ügyvédi működés. 1. Az ügyvédi működés általános feltételei. 44. §. Bíróságnál és más hatóságnál ügyfél képviseletében mint ügyvéd csak az járhat el, aki valamely ügyvédi kamarában az ügyvédek névjegyzékébe fel van véve. A m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság és a m. kir; legfelsőbb honvéd törvényszék előtt azonban ügyfél képviseletében — kivéve az utolsó bekezdésben említett esetet — csak olyan ügyvéd vehet részt tárgyaláson, aki együttvéve legalább öt éven át ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytatott, vagy az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzéshez szükséges képzettség megszerzése után együttvéve legalább öt évet töltött közszolgálati alkalmazásban fogalmazási szakban vagy egyetemi vagy jogakadémiai tanári állásban. Erről a kamara a jogosult részére megfelelő tanúsítványt állít ki. Az ügyvédek névjegyzékébe felvétel előtt helyettes ügyvédi minőségben eltöltött működés tartamát, legfeljebb azonban három évet, az első bekezdésben említett bíróságok előtt tartott tárgyaláson részvétel szempontjából meghatározott ügyvédi gyakorlat idejébe be kell számítani. Az első bekezdésben öt évi időtartamban meghatározott korlátozó rendelkezés nem terjed ki arra az ügyvédre, aki az ügyfelet közvetlen megbízás alapján már az alsófokon is képviselte. 2. Félvétel az ügyvédek névjegyzékébe. 45. §. Az ügyvédi kamara névjegyzékébe csak azt a férfi nemhez tartozó nagykorú magyar állampolgárt lehet felvenni : 1. aki az ügyvédi, illetőleg az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letette ; 2. akit egyénisége, jelleme és erkölcsi tulajdonságai az ügyvédi hivatás sikeres gyakorlásához nélkülözhetetlen bizalomra méltóvá tesznek ; 3. akivel szemben a névjegyzékbe felvételt kizáró ok (46. §.) nem áll fenn; 4. aki a felvétel évére járó tagsági díjat, ha pedig az évi tagsági díj összege a felvétel kérésekor nincs megállapítva, a felvétel évének tagsági díja fejében egyelőre a megelőző évre megállapított tagsági díjnak megfelelő összeget, úgyszintén a felvétel évére járó ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot — az erre nézve meghatározott szabályok szerint —- megfizette, végül 5. aki az ügyvédi kamara területén — az ügyvédi iroda céljaira szolgáló helyiséget is beleértve — legalább két szobából álló olyan lakásban lakik, amelynek tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérlője, vagy akinek házastársa, felmenő vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére lakásában az ügyvédi működés folytatásához alkalmas lakrész áll rendelkezésére; társas ügyvédi irodánál a közös irodahelyiségen felül személyenkint egy-egy lakószoba szükséges. 46. §. Nem lehet felvenni az ügyvédvédek névjegyzékébe : 1. aki a felvétel kérésekor életének hatvanötödik évét betöltötte; 2. az olyan volt köztisztviselőt, akit szolgálati idejének vagy élete hatvanadik évének betöltése következtében nyugdíjaztak, továbbá az olyan volt köz- vagy magántisztviselőt, akit szolgálatképtelenség miatt nyugdíjaztak, kivéve, ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarának a felvételre irányuló eljárás (47. §.) során előterjesztett javaslatára indokolt esetben megengedte a felvételt; 3. aki csőd, kényszeregyességi eljárás vagy gondnokság alatt áll; 4. aki ellen a csődnyitást vagyon16*
