Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

124 174. szám. hiány miatt nem rendelték el, vagy akivel szemben a csődöt vagyonhiány miatt megszüntették, mindaddig, amíg nem igazolja azt, hogy a csődnyitást kérő hitelezők követelése, illetőleg a bejelentett követelések kiegyenlíttettek ; 5. aki ellen büntetőbírósági eljárás van folyamatban bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vagy olyan vétség miatt, amely hivatalvesztéssel büntetendő, vagy akit a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó nyereségvágyból elkövetett vétség miatt nem jogerősen elítéltek ; 6. aki hivatalvesztés (1878 : V. t.-c. 05. §.) vagy az ügyvédség elvesztését (1878.: V. t.-c. 484. §.) kimondó jogerős büntetőbírói ítélet vagy felfüggesztést vagy elmozdítást (115. §.) kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (147. §.) hatálya alatt áll, felfüggesztés esetében a felfüggesztés tartama alatt ; 7. aki valamelyik ügyvédi kamara névjegyzékébe előző felvétel alapján bejegyzett ügyvédi minőségében kamarai tagsági díj vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulék fizetése tekintetében őt terhelő kötelezettségének a felvételi kérelem előterjesztése előtt nem tett eleget. Az 1. pont rendelkezése nem vonatkozik arra, aki a felvétel kérése előtt valamelyik ügyvédi kamarában az ügyvédek névjegyzékébe már be volt jegyezve. Ha ügyvédet miniszteri, államtitkári vagy főispáni állásra neveznek ki s ennek folytán törölték a kr.mara tagjai közül, ez a körülmény állásának megszűnése után nem akadályoz za a kamara tagjai közé felvételét, amennyiben az ilyen ügyvéd említett állásának megszűntétől számított három hónap alatt a kamara tagjai közé felvételét kéri. A felvétel tárgyában eljáró bizottság, 47. §. A felvétel tárgyában bizottság határoz, amelynek elnöke az ügyvédi kamara elnöke, tagjai az elnökön felül a kamara választmánya által titkos szavazással, három évenkint három évre választott öt kamarai tag, azonfelül az ügyvédi kamara titkára (főtitkára) és ügyésze (főügyésze). A bizottság évenkint kétszer — január és július havában — tart ülést. Január hónap folyamán ama kérelmek tárgyában határoz, amelyek a megelőző év második felében, július hónap folyamán pedig ama kérelmek tárgyában határoz, amelyek az óv első felében érkeztek a bizottsághoz. A felvétel joghatálya január, illetőleg július hó első napjával kezdődik. A bizottság rendszerint a kamara titkárának (főtitkárának) indítványa alapján határoz ; az elnök azonban az ügy előadásával más tagot is megbízhat. A határozat az indítvány értelmében létrejött, ha a bizottság tagjainak többsége az indítvány mellett szavazott. A 46. §. első bekezdésének 2. pontjában említett javaslat esetében határozat hozatal előtt meg kell várni, hogy az igazságügyminiszter a kamara javaslatára a felvételhez engedélyt adott-e. A határozatot az ügyre vonatkozó iratok megküldésével közölni kell az ügyvédi kamara székhelyén levő kir. ügyészséggel is. A bizottság ügyvitelének részletes szabályait az igazságügy miniszter rendeletben, állapítja meg. 48. §. A bizottság (47. §.) a jelen törvény 45. §-ában meghatározott kellékek hiánya vagy a 46. §-ban felsorolt valamely kizáró ok fennforgása esetében, úgyszintén abban az esetben, ha a felvételt kérő a felvétel kérésekor a 66. §-ban említett foglalkozást folytat, a felvételt megtagadja, különben pedig elrendeli a felvételt. 49. §. A kamarának a felvételt, úgyszintén a 46. §. első bekezdésének 2.