Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.

Irományszámok - 1935-174

122 174. ,szám ajánlott levélben felhívja, hogy fizetési kötelezettségének tizenöt nap alatt tegyen eleget. Ennek a határidőnek eredménytelen elteltével a tisztikar tagját úgy kell tekinteni, mint aki tisztségéről lemondott. Utódjának megválasztása, illetőleg helyettesítése -iránt ennek megfelelően haladék nélkül intézkedni kell; a tisztikar tagja azonban utódjának megválasztásáig vagy helyettesének kijelöléséig az ügykörével kapcsolatos tennivalókat köteles ellátni. 6. Felügyelet az ügyvédi kamara felett. 40. §. Az ügyvédi kamarák felett a főfelügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja. Az ügyvédi kamara minden év elején köteles megelőző évi működéséről, úgyszintén az ügyvédség és az igazságszolgáltatás terén szerzett tapasztalatairól részletes jelentést tenni az igazságügyminiszterhez. 41. §. Az ügyvédi kamara köteles minden olyan kamarai határozatot, amely a kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelent, tizenöt napon belül az igazságügyminiszterhez f eltér j eszteni. Köteles továbbá az évi költségelőirányzatot (6. §. 3. pont) a kamara költségvetési évének kezdetét megelőző hónap első napjáig, a zárszámadást (6. §. 5. pont) pedig a számadási év befejezését követő negyedik hónap első napjáig az igazságügyminiszterhez felterjeszteni. A kamara tagjaira pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgyszintén a költségvetés és a zárszámadás az igazságügy miniszter jóváhagyásával érvényes. A jóváhagyást megtörténtnek kell tekinteni, ha az igazságügyminiszter a pénzbeli megterhelést jelentő határozat, úgyszintén a költségvetés és a zárszámadás felterjesztésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozott. A költségelőirányzat összeállításának és az esetleges külön alapok kezelésének részletes szabályait az igazságügyminiszter az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után rendeletben állapítja meg. 42. §. Ha az ügyvédi kamara nem költségvetése, vagy amíg nincs jóváhagyott költségvetése, nem előző évi költségvetése keretében gazdálkodik, az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara háztartásának vagy gazdálkodásának rendbehozása vagy a kamara bevételeinek és kiadásainak megfelelő keretek közé korlátozása érdekében az ügyvédi kamara háztartásának, illetőleg gazdálkodásának közvetlen ellenőrzésére esetenkint meghatározott jogkörrel miniszteri megbízottat küldhet ki. 43. §. Az igazságügyminiszter hivatalból megsemmisítheti az ügyvédi kamara határozatát, ha az törvénybe vagy más jogszabály rendelkezésébe ütközik, vagy ha a határozat nem áll összhangban az ország nemzeti jellegével, vagy veszélyezteti az önkormányzat békés működését. Ha az ügyvédi kamara ismételten ugyanazt a határozatot hozza, amelyet az igazságügyminiszter megsemmisített vagy a törvénnyel vagy más jogszabállyal egyébként nyiltan szembehelyezkedik, vagy az állam érdekét veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a hatáskörébe tartozó tennivalók elvégzésére tartósan képtelenné válik, az igazságügyminiszter a kamara önkormányzatának felfüggesztésével a kamarához miniszteri kiküldöttet rendelhet ki. A felfüggesztés előtt az ügyvédi kamarák országos bizottsága lehetőleg meghallgatandó. Miniszteri kiküldött a kamarai tisztikar tagja is lehet. A miniszteri kiküldött az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó tennivalókat látja el az általa megbízott kamarai tagok közreműködésével vagy a szükséghez képest a célravezető egyéb módon. Fegyelmi bíráskodást azonban nem gyakorolhat. A fegyelmi bíráskodás gyakorlásáról a kamarai önkormányzat felfüggesztése esetében a 126. §. rendelkezik.