Felsőházi irományok, 1935. IV. kötet • 164-209., II. sz.
Irományszámok - 1935-174
174. szám. 121 ben az ügyvédi kamarák választmányainak kiküldötteiből áll. Kétszáz-kétszáz kamarai ügyvédtag után egy-egy tagot kell kiküldeni ; ha az ügyvédtagok száma nem osztható kétszázzal maradék nélkül, a maradékra is egy tag esik, a kiküldöttek száma azonban kamaránként tíznél több nem lehet. A kiküldötteket a kamara választmánya legalább fele részben a választmány tagjai közül titkos szavazással választja a választmány megbízatásának tartamára (30. §.). Kamarai tisztviselő is lehet kiküldött. 37. §. Az ügyvédi kamarák országos bizottsága a szükséghez képest tartja ülését rendszerint Budapesten. Elnökét és az elnök helyettesét az országos bizottság működésének tartamára (36. §. utolsó bekezdés) tagjai közül maga választja. Az országos bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg; a szabályzatot az igazságügyminiszter hagyja jóvá. Az országos bizottság működésével felmerülő igazgatási költségek fedezéséről az ügyvédi kamarák az országos bizottságba kiküldött tagjaik száma arányában gondoskodnak, a kiküldöttek utazásával és ellátásával felmerült költségek megtérítése tekintetében a 27. §. első bekezdésének rendelkezése irányadó. 5. Az ügyvédi kamarai tagsági díj. 38. §. Az ügyvédi kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédek a kamara kiadásainak fedezésére tagsági díjat kötelesek fizetni. A tagsági díj kivetésének részletes szabályait az ügyvédi kamarák országos bizottságának meghallgatása után az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg. 39. §. Az a kamarai tag, aki a reá kivetett és a naptári év végéig esedékessé vált kamarai tagsági díjat vagy az országos ügyvédi g3 T ám- és nyugdíjinFelsőházi iromány. 1935—1940. IV. kötet. tézeti járulékot a naptári év végéig nem fizeti meg, a következő évben a kamara önkormányzatában nem vehet részt, ennélfogva a kamarai közgyűlésen és választmányi ülésen, kamarai helyi bizottsági ülésen vagy az ügyvédi kamarák országos bizottságának ülésén nem vehet részt; semmiféle kamarai választásban választási jogot nem gyakorolhat, a kamarai választmány tagjává, a tisztikar tagjává, képviseleti közgyűlési kiküldötté, a helyi bizottság tagjává, a kamara fegyelmi bíróságának vagy az összeférhetetlenségi bizottságnak tagjává, az ügyvédi kamara képviseletében a felsőháznak, úgyszintén a törvényhatósági bizottságnak tagjává nem választható, az ügyvédi kamarák országos bizottságába, az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti közgyűlésbe nem küldhető ki, a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsába és az egységes bírói ós ügyvédi vizsgabizottságba tagul nem jelölhető, kamarai választás vagy kijelölés alapján nem működhetik még akkor sem, ha fizetési kötelezettségének utólag eleget tett. Ez a kizáró ok nem áll fenn, ha a kamarai tagsági díjnak vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járuléknak vagy egy részének megfizetésére törvény vagy más jogszabály rendelkezése halasztást ad, feltéve, hogy a megállapított részfizetést kellő időben teljesítette. Ha a kamarai tag az előző bekezdés értelmében esedékes kamarai tagsági díját vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a következő évben sem fizeti meg, az ügyvédek névjegyzékéből törölni kell. Ha azonban a kamarai tag utólag, de még a törlésnek a hivatalos lapban közzététele előtt megfizeti esedékessé vált kamarai tagdíját és az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a késedelmi kamatával s az esetleg felmerült költséggel együtt, a törlés iránt folyó eljárást meg kell szüntetni. Ha az első bekezdés alá eső kamarai tag a tisztikar tagja, a választmány őt 16
