Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

104. szám. 79 tesen csak az átengedésre kötelezett, illetőleg a hitelező beleegyezésével lesz a javaslat szerint is a kártalanítási összeg kiegyenlítésére felhasználható. VI. fejezet. Az illetek- és adótartozások ingatlannal való kiegyenlítése. A telepítés hatályosabb lebonyolításának szolgálatába állítja a törvényja­vaslat annak a gazdakörök részéről már korábban is felmerült kívánságnak a tel­jesítését, hogy azok a földbirtokosok, akiknél illeték- és adótartozásuknak pénz­ben való kiegyenlítése nehézségekbe ütköznék, de akik a javaslat céljára alkal­mas mezőgazdasági ingatlannal rendelkeznek, tartozásukat ily ingatlannak át­adása útján róhassak le. A javaslat ehhez képest módot nyújt az egyenesadóknál az 1935. év végén fennálló hátralékok ilyetén kiegyenlítésére, az öröklési, ajándékozási és ingatlan­vagyon átruházási illetékeknél pedig mind a hátralékoknak, mind a jövőben ese­dékessé váló összegeknek földben való lerovására. Azt az összeget, amelyet az állam az államháztartás bevételeiből ilymódon elvonna, természetben való földhöz juttatás révén kíván folytatólagosan a tele­pítési alapnak juttatni, a javaslat már ismertetett 4. §-a 15 millió pengőben hatá­rozza meg. A javaslat úgy az illeték-, mint az adótartozásoknál lehetővé kívánja tenni, hogy a tartozásoknak földdel való kiegyenlítését egyrészt az illeték fizetésére köte­lezett, illetőleg az adózó, másrészt — kötelezés útján — az államkincstár is kezde­ményezhesse. A kötelezés lehetőségét teljesen kikapcsolni nem lehet, mert énei­kül aligha lenne biztosítható, hogy ezen az úton belátható időn belül a kívánt mértékben álljon rendelkezésre földbirtokpolitikai célokra alkalmas földterület. Az értékelés és igénybevétel egyébként a javaslat céljára történő átengedésre kötelezéshez hasonló módon történik, természetszerűen azzal az eltéréssel, hogy a földbirtokos illeték- és adótartozásának kiegyenlítése révén a köztartozás fejé­ben igénybevett földterület teljes ellenértékét egyszerre megkapja. A földben való kiegyenlítésre kötelezés azt az előnyt is jelenti az adózóra, hogy ilymódon ingat­lanának csak kisebb részétől és jobb feltételek mellett kell megválnia, mintha árverésre kerülne a sor. A kötelezés előfeltételeinek és a becsértéknek megállapí­tása tekintetében egyébként a javaslat ugyanazt a jogvédelmet biztosítja az illeték- és adóhátralékosnak, mint aminőt általában a telepítési célra történő átengedésre kötelezés esetében nyújt. Amint arra már a 15. §. indokolásában utaltam, a köztartozás fejében át­adásra kötelezést a javaslat mégis az átengedésre kötelezéstől független eljárásként szabályozza. A 37. §-hoz. Az említett cél megvalósítása érdekében ez a §. elsősorban a pénzügyminiszternek a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve adott engedélyé­vel lehetővé teszi bizonyos illetéktartozások ingatlan tulajdonul átadásával ki­egyenlítését, arra az esetre pedig, ha a fizetésre kötelezettnek nagyobb mezőgazda­sági ingatlana van, az illetékek szűkebben megvont köréhez tartozó illetékek ily módon kielégítésére kötelezést is lehetővé tesz. Hogy a javaslatban tüzetesen meghatározott illetékek lerovására túlságos kis területű s a javaslat céljára ennek folytán alkalmatlan földdarabok ne legyenek felhasználhatók, arról a javaslat azzal gondoskodik, hogy 5.000 pengőnél kisebb tartozás ily módon kiegyenlítését sem önkéntesen nem engedi meg, sem elrendel­hetővé nem teszi. Azt viszont, hogy az ingatlannal kielégítésre kötelezéssel kisebb birtokok megbonthatok ne legyenek, azzal éri el, hogy a kötelezés előfeltételük 5.000 koronánál nagyobb kataszteri tiszta jövedelmű mezőgazdasági ingatlannal

Next

/
Oldalképek
Tartalom