Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.

Irományszámok - 1935-104

.68 104. szám. nál fogva mezőgazdasági művelésre alkalmas legyen, másfelől, hogy a kiirtott erdő helyébe legalább ugyanolyan nagyságú erdőt telepítsenek. Minthogy a kifejtettekhez képest az erődterület átengedésével az ingatlantulajdonos lényegileg mezőgazdasági területet takarít meg, megokolható lenne, ha a javaslat az átengedésre kötelezettet kötelezné új erdő telepítésére. A javaslat azonban ily. kötelezettséget nem állapít meg, hanem megállapodás számára hagyja nyitva annak a rendezését, hogy amennyiben a földmívelésügyi miniszter az átengedett erdő letárolását tartja szükségesnek, ki és milyen feltételek mellett fogja a letároláshoz szükséges új erdősítést elvégezni. Ha az átengedésre kötelezettel nem lehet megfelelő megállapodást létesíteni, akkor esetleg az átengedett terület más mezőgazdasági célra kevésbbé alkalmas, de erdősítésre alkalmas területén maga az állam vagy a birtokszerzők fogják ezt a műveletet végrehajtani. Abban az esetben természetesen, ha a művelési ág megváltoztatására a tulajdonul átengedés lebonyolítása után kerül sor, az átengedésre kötelezettet nem lehet az erdősítés kérdésében érdekeltnek tekinteni. A javaslat az új erdősítést mindenesetre megkönnyíti azzal a rendelkezésével, hogy a csemeték ingyenes juttatását biztosítja. A 24. §-hoz. A földmívelésügyi miniszternek az átengedésre kötelező határozata lesz az a határozat, amely a javaslat 11. §-a szempontjából is befejezi az előkészítő intézkedéseket és a helyzet lebonyolításának végleges alapjait megveti. Ebben a határozatban már telekkönyvszerűen meg kell jelölni azokat az ingatlanokat, amelyeket át kell engedni. A telekkönyvszerű megjelölés abban az esetben, ha nem egész telekkönyvi jószágtest átengedésére kerül a sor, helyrajzi számok szerint történhetik, ha pedig még egyes parcellák megosztása is szükséges, telekkönyvi célra alkalmas vázrajzok segítségével kell az átengedésre kerülő ingatlanokat individualizálni. Természetesen ebben a határozatban az ellenszolgáltatás módozata felől is intézkedni kell a javaslat rendelkezései szerint, nevezetesen meg kell állapítani, hogy mennyiben kívánja a földmívelésügyi miniszter a tulajdonba átengedést és mennyiben a haszonbérletbeadást. Amikor az ilyen tartalmú átengedésre kötelező határozat már létrejött, ezzel adva vannak az előfeltételei annak, hogy most már a telekkönyvben is érvényesülő hatállyal elkülönüljenek az átengedésre kerülő ingatlanok a többi ingatlanoktól. Erre a célra a javaslat az átengedési kötelezettség telekkönyvi feljegyzését rendszeresíti. Ilyen feljegyzésre szükség van, különösen akkor, ha a panasz folytán megindult eljárás folyamatban léte miatt vagy más okból a birtokszerzők birtokba vezetését későbbi időre (például januárban hozott határozat esetében a gazdasági év végére) kell halasztani. Elhalasztás esetében már a tulajdonnak a kincstár számára való bejegyzése előtt is biztosítani kell nevezetesen az átengedésre kijelölt területek telekkönyvi állapotának változatlanságát. Csupán az említett telekkönyvi feljegyzés fogja a kincstár, illetőleg a birtokszerzők jogait biztosítani azoknak az ingatlanoknak tekintetében is, amelyek egyelőre csupán haszonbérletbe engedtetnek át. Midőn az átengedésre kerülő ingatlanokat individualizáló feljegyzés megtörtént, ezzel természetszerűleg tárgytalanná válik a 21. §-ban szabályozott az a feljegyzés, amely az egész birtok tekintetében eredményezett bizonyos enyhébb joghatást és ezért a javaslat az individualizáló feljegyzés alkalmával ezt a korábbi feljegyzést hivatalból törölteti. Az átengedésre kötelezés feljegyzését a javaslat szintén nem kívánja a telekkönyv lezárásának hatályával felruházni, sőt nem állja útját annak sem, hogy a feljegyzés hatályosságának tartama alatt akár tulajdonváltozás, akár jelzálogi, akár más terhelés bejegyeztessék. Megvan azonban a javaslat szerint a feljegy-