Felsőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-163., I. sz.
Irományszámok - 1935-104
104. szám» 95 XI. fejezet. Telepítési alap. Telepítési Tanács. A 71. §-hoz. Azok a kiadások, amelyeket a kincstár az átengedési kötelezettség érvényesítése útján a javaslat céljainak megvalósítása érdekében teljesíteni fog, olyanok, amelyek utóbb a birtokszerző vételártörlesztése révén vissza fognak térülni, de a kártalanítás céljaira fordított összegek az alatt az idő alatt is gyümölcsözni fognak, amely alatt a birtokszerzők csupán haszonbért fognak fizetni. A javaslat éppen ëzért a törvény céljára szolgáló anyagi eszközök alapszerű kezelését tervezi, ami leginkább teszi lehetővé a kihelyezett összegek visszafolyó részének újból a javaslat céljaira fordítását egyfelől, másfelől pedig az állami, illetőleg állami közreműködéssel folyó tevékenységnek a mindenkor rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz alkalmazkodását. A javaslat tehát a földmívelésügyi miniszter kezelése alá tartozó telepítési alap létesítését rendeli el, amelynek állagához természetszerűleg a költségvetés alapján az alapba utalt összegeken felül azokat az ingatlanokat is hozzászámítja, amelyek a törvény céljaira rendelve az állam rendelkezése alá kerülnek. Az alap terhére való utalványozás jogát, valamint az ingatlanok feletti rendelkezés jogát a javaslat a földmívelésügyi miniszternek adja meg és önálló utalványozási, illetőleg rendelkezési jogot még a 2. §. értelmében esetleg létesülő Országos Telepítési Igazgatóság szervének sem biztosít. A javaslatnak ez a megoldása természetesen nem fog akadályául szolgálni annak, hogy a miniszter a maga utalványozási jogának gyakorlásával — éppen úgy, mint ahogy ezt az állami igazgatás körében más vonatkozásban is szokásos — az országos telepítési igazgatóság vezetőjét megbízza. Ami a telepítési alap állagához tartozó ingatlanokat illeti, a javaslat nem teszi kötelezővé, hogy ezekre a telekkönyvben a telepítési alap állagához tartozás feljegyeztessék, hanem erre csupán lehetőséget nyújt. Ennek az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a 4. §. olyan ingatlanokat is a javaslat céljaira rendel, amelyek máris az állam rendelkezésére állanak, ezeknél tehát sok felesleges adminisztratív tennivalót igényelne a feljegyzések foganatosítása, ami annyival is inkább céltalan lenne, mert az ilyen ingatlanok felhasználása esetleg igen rövid idő alatt be fog következni. A javaslat rendelkezései értelmében ezután megszerzendő ingatlanokra viszont az állam tulajdonának bejegyzésével egyidejűleg minden nehézség nélkül bejegyezhető lesz a telepítési alap állagához tartozás, aminek abból a szempontból is fontossága van, mert ez a feljegyzés fogja nyilvánvalóvá tenni, hogy az ingatlan felett a földmívelésügyi miniszter rendelkezik és ehhezképest az ilyen ingatlanoknak a javaslat céljaira felhasználásához nincs szükség az 1897 : XX. t.-c. 37. §-ában említett külön felhatalmazó törvényre. A telepítési alap létesítése természetesen nem járhat annak az országgyűlés ellenőrzése aluli elvonásával és ezért a javaslat kötelezi a földmívelésügyi minisztert, hogy az alap állagáról az országgyűlésnek évenkint jelentést tegyen. A jelentés előterjesztésére önként kínálkozó legmegfelelőbb alkalom a zárszámadás benyújtása. A 72. §-hoz. Ez a §. a telepítési alap bevételeit sorolja fel. A bevételek sorában első helyen a közvetlenül a javaslat céljaira beállítandó költségvetési fedezet van megemlítve. Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtásának első idejében várható a vagyon váltságföldek és a köztartozások lerovása címén az állam tulajdonába kerülő ingatlanok felhasználása, amelyekért a kincstárt ellenszolgáltatás nem terheli, a végrehajtott előzetes számítások azt
