Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-103

578 103. szám. Az előttünk fekvő javaslat értelmében a jövőben a hatósági orvosi teendőket ellátó orvosok — a városi, községi és körorvosok kivételével — állami tisztviselők lesznek. Jelenleg a hatósági orvosokat részint a főispánok nevezik ki, részint az önkormányzati szervek választják. Joggal kérdezhetjük, hogy ilyen berendezés mellett hogyan lehet felelős a miniszter az ország egészségügyéért, amikor neki a kinevezésekre semmi ingerenciája nincsen. Ez a jövőben nem fog előfordulni. De a jövőben a hatósági orvosok külön tanfolyam hallgatása és vizsga által jobban lesznek kvalifikálva is, úgyhogy elméleti és gyakorlati szakképzettségük által a kari színvonalat is emelni fogják. A javaslatnak törvényerőre emelkedése után Magyarországon a hatósági orvosi szolgálatot általában a) magyar kir. tiszti főorvosok és magyar kir. tisztiorvosok, b) városi orvosok, községi orvosok és körorvosok látják el. Budapest kivételt tesz. A tisztifőorvosok és a tisztiorvosok állami tisztviselők lesznek. A tisztifőorvos a törvényhatóság első tisztviselőjének, a tisztiorvos pedig a főszolgabírónak, illetve a megyei város polgármesterének lesz a szakközege. Fontos és új intézkedés, hogy őket a belügyminiszter közvetlenül is utasíthatja. A főorvos tagja lesz a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak. A tisztiorvos pedig a megyei városi képviselőtestületnek. A tisztifőorvosok és tisztiorvosok az állami rendszerű V'—

VIII. fizetési osztályba lesznek sorozva, illetményeiket az állam viseli, de ezek fedezéséhez a törvényhatósági jogú és megyei városok hozzájárulni kötelesek. Ez az intézkedés az állami büdzsében 220.000 pengős emelkedést okoz. Sem a főorvos, sem a tisztiorvos nem folytathat magángyakorlatot, amivel szemben a mellékfoglalkozás abban az alakban lesz megengedve, amint azt egy később kibocsátandó belügyminiszteri rendelet szabályozni fogja. Tiszti főorvosnak csak azt lehet kinevezni, aki legalább öt évig mint tisztiorvos működött, tisztiorvosnak pedig csak azt, aki előzetesen városi, községi vagy körorvos volt. A tisztiorvosok ellen fegyelmit a belügyminiszter, a főispán és a közigazgatási bíróság rendelhet el, ítéletet a fegyelmi választmány, másodfokon pedig a belügyminiszter mond, Azt a törvényhatósági főorvost, járási orvost és megyei városi orvost, akit 1936. július hó l-ig sem tiszti főorvossá, sem tiszti orvossá vagy városi orvossá nem neveztek ki, szabályszerű elbánás alá kell vonni. A nyugdíj teher a vármegyére, illetőleg a városra hárul. A városi, községi és körorvosokról a törvényjavaslat a következőképpen intézkedik : A városij községi és körorvosok önkormányzati tisztviselők maradnak, de őket is a belügyminiszter nevezi ki. Előnyösebb lenne ugyan, ha ők is állami tisztviselőkké minősülnének át, de ez az állami költségvetésben három és félmillió pengő többletet jelentene, amit az állami költségvetés sajnos nem bír el. Kinevezni csak azt lehet, aki a már említett tanfolyamot hallgatta és a vizsgát sikerrel letette. Aki a jelenben is községi vagy körorvos és állásában továbbra is megmaradj annak nem kell vizsgáznia. A városi vagy községi orvosok városi, illetve községi tisztviselők és mint ilyenek tagjai a képviselőtestületnek. Illetményeiket és járandóságukat a város, illetve a község viseli. Feladatkörüket szabályrendelet, állapítja meg. Nyugdíj azi/atisukat a miniszter is elrendelheti. A törvényhatósági jogú és megyei város köteles a szükségnek megfelelő számú orvosi állást rendszeresíteni. Minden legalább 5000 lélekszámú község köteles községi orvost alkalmazni. Nagyobb községeket a belügyminiszter több orvosi állás rendszeresítésére kötelezheti. Olyan községeké^ ahol nincs községi orvosi állás

? közegészségügyi körbe oszt-