Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-91

91. szám.. 517, mított tizenöt nap alatt felebbezésnek van helye az elsőfokú iparhatósághoz. Aki a mestérvizsgálatot sikerrel letette, az ipar jogosítvány megszerzése és iparának megkezdése után cégében, nyomtatványain vagy hirdetéseiben a »mester« szót használhatja, ellentétben azokkal, akik mestervizsgálatot nem tettek és csak az iparos szó használatára jogosultak. Az 1923. évi november hó első napja előtt iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt szerzett iparosokra ez a rendelkezés nem vonatkozik. A mest er vizsgáló bizottság szervezetét, megalakítását, működését, a vizsgálat anyagát, színhelyét, menetét, a mesterlevél kiállításának módját, a mester vizsgálatért és a mesterlevél kiállításáért fizetendő díjakat az illetékes miniszter, az illető érdekképviseletek meghallgatása után, az egyes iparok természetét figyelembevéve rendelettel állapítja meg. Az a vizsgázó, aki a mestervizsgalaton kellő eredményt nem mutatott fel, az eredménytelen vizsgálatot követően eltöltött további, legalább egyévi szakbavágó gyakorlat után az ország bármelyik mest er vizsgáló bizottsága előtt újból jelentkezhetik vizsgálatra. Ha az újabb vizsgálat is eredménytelen, a második vizsgálatot követően eltöltött további, legalább egyévi szakbavágó gyakorlat után az ország bármelyik mestervizsgáló bizottsága előtt harmadszor is jelentkezhetik vizsgálatra. Ha a harmadik vizsgálat is eredménytelen, a vizsgázót csak az illetékes miniszternek engedélye alapján szabad mestervizsgálatra bocsátani. A mester vizsgáló bizottság indokolt esetben az egy évi határidőt három hónapra leszállíthatja. 10. §. Az 1922: XII. t.-c. 32. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Azok, akik valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására az 1922 : XII. törvénycikkben megszabott képesítést a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerezték, vagy azt a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül megszerzik, amennyiben az 1922 : XII. törvénycikkben megállapított egyéb feltételeket is igazolják, képesítéshez kötött iparukban üzletvezetőkül alkalmazhatók ; ha pedig a jelen törvény hatálybalépésétől, illetőleg képesítésük megszerzésétől számított hat hónap alatt tanult iparuknak önálló gyakorlására iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt kérnek és az 1922 : XII. törvénycikkben megállapított egyéb feltételek is fennforognak, nekik a kért iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt ki kell adni. 11. §. Az 1922 : XII. t.-c. 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az iparengedély kiadását az illetékes miniszter biztosíték letételétől teheti függővé. Az egyes iparüzletek után leteendő biztosíték nagyságát és letételének módját az illetékes miniszter rendelettel állapítja meg. 12. §. Az 1922 : XII. t.-c. 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az illetékes miniszter rendelettel,jelöli ki azokat az engedélyhez kötött iparokat, amelyek gyakorlására kiadható iparengedélyek számát a 36. §. értelmében alkotott szabályrendeletben előre meg lehet határozni vagy számszerű meghatározás nélkül az iparengedély kiadását a szabályrendeletben annak a megállapításától lehet függővé tenni, hogy az illető községben, Budapest székesfőváros területén az illető kerületben, ahol az iparengedélyt kérő iparát gyakorolni szándékozik, fennáll-e a szüksége annak, hogy azokon felül, akik azt az ipart ottan gyakorolják, arra mások is iparengedélyt kapjanak. Az első bekezdésben említett szükség fennállásának kérdésében a hatóság az illető érdekképviseletek meghallgatásaután határoz. •....„ -