Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-89

484 89. szám. szoros összefüggésre, hogy a fogyasztás és termelésben a gazdasági krízis idején mutatkozó visszaesés elsősorban az ipari célra felhasznált energiamennyiségek csökkenésében jut kifejezésre. Ezzel szemben a közvilágítási és a magánvilágítási célra felhasznált villamos energiamennyiségben változás alig állott elő. Ez utóbbinál azért nem, mivel a visszaesést az új községekben jelentkező fogyasztás kiegyenlítette. Az 1934. évtől kezdődően a villamos energia fogyasztásban és termelésben kb. ugyanolyan arányú fejlődéssel találkozunk, mint a gazdasági krízist megelőző években. A villamos energiaellátás fejlődésének helyes irányát mutatja, hogy az erőtelepek száma állandóan csökken s a telepek átlagos teljesítőképessége viszont fokozatosan emelkedik. A villamos erőtelepek Év , összes átlagos szama teljesítőképessége kV A 1925 211 321.385 1.523 1927 219 ,376.411 1.719 1929 190 484.498 2.550 1931 173 614.313 3.551 1933 155 670.750 4.327 A villamos energiaellátás gazdasági jelentőségére mutat rá a villamosítás fejlesztésébe évenként beruházott tőkének nagysága. A vállalkozásban fekvő tőkék szempontjából a villamosítás az elsők között van. Az 1927—-1930. években mutatkozó nagy fellendülés a kelenföldi és bánhidai erőtelepek létesítésével kapcsolatos és az azt követő visszaesés okát abban kell látni, hogy a következő években inkább már csak hálózatépítés folyt, ami tőkeszükséglet tekintetében kisebb követelményeket támaszt. Az évi tőkeszükséglet tekintetében, ha a községek villamosításával kapcsolatban némi emelkedésre számítani is kell, lényeges emelkedés csak akkor fog bekövetkezni, ha a Budapest és környékének ellátása céljából szükséges új teljesítmények beállításának ideje elkövetkezik. (L. 4. diagramm.) Végül a villamosítás fejlődési lehetőségét kívánom megvilágítani az egyes európai államok évi fejenkénti energiatermelési adatainak az alábbi táblázatban való összefoglalásával. Ezek az adatok világosan nagy fejlődési lehetőségekre mutatnak még akkor is, ha a fejlett ipari államok termelési adatait, amelyeket a mi viszonyainkra nem lehet irányadónak tekinteni, teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Az egyes európai államok egy-egy lakosra eső energiatermelése az 1933. évben kWó-ban Ausztria (1932) 353 Magyarország 100 Belgium 476 Nagy-Britannia 406 Csehszlovákia (1932) .. 178 Németország 397 Finnország (1932) .... 412 Olaszország ... . 265 Franciaország 353 Románia (1932) 29'3 Hollandia 252 Spanyolország 121 Lengyelország 57'2 Svájc 1.200 Svédország . 864