Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-89

89. szám. 485 II. A MÉG EL NEM LÁTOTT TERÜLETEK VILLAMOSÍTÁSA. Az 1934. év végén az ország 3.400 városából és községéből 1.040-ben volt közhasználatú villamos energiaszolgáltatás, a területi fejlesztés során tehát •— minthogy a városok már mind el vannak látva—2.360 községet kellene még villamosítani. A villamosítás fejlesztésével kapcsolatban ez a legsúlyosabb probléma, mert olyan területekre kell a villamos energiaszolgáltatást kiterjeszteni, amelyeknek energiaellátása vállalkozás szempontjából általában nem lukrativ. Minden gazdasági nehézség ellenére a községek villamosításával mégis foglalkozni kell, mert ez az egyik leghatásosabb mód a vidék és elsősorban a községek életének gazdasági, kulturális és népegészségügyi vonatkozásban vett fellendítésére. Az, hogy a villamosítás útján a községek olcsó és könnyen kezelhető mechanikai energiához jutnak, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés és feldolgozás bizonyos ágazatainak racionalizálását. Ugyanúgy elősegíti a villamosítás a kis- és háziipar feljesztését s amellett bizonyos mértékben módot nyújt az ipari decentralizációra is. A törvény az íVj onnan létesítendő villamos műveknek, hogy a beruházással kapcsolatos toketerheiket leírhassák, általában 40—'50 évre terjedő jogosítványt s azzal együtt kizárólagossági jogot biztosít. Gondoskod ai kell tehát arról, hogy csak olyan vállalkozó kapjon engedélyokiratot, aki az energiaszolgáltatással járó összes feladatok megoldására képes és kész és a szükséges tőkék fölött rendel kezik. A vállalkozókkal szemben általában a következő kívánalmakat kell támasztani : a) Berendezéseiket a műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően építsék ki, azokat állandóan tartsák jókarban és a zavartalan energiaszolgáltatásról gondosk od j anak. b) Tartsanak megfelelő képzettségű és létszámú személyzetet. c) Tarifapolitikájuk a mindenkori igényekhez alkalmazkodjék és ezáltal a villamos energiának a legszélesebb körben való használatát tegyék lehetővé. Fontos szempont ezenkívül, hogy a fogyasztóterület ellátása energiagazdasági szempontból is megfelelő legyen. Az első nagyobb területeket felölelő villamosítások az úgynevezett vármegyei villamosítások voltak. Ennek az a magyarázata, hogy a törvény életbelépése előtt a vállalatoknak az energiaszolgáltatás tekintetében minden egyes községgel külön magánjogi szerződést kellett kötniök és a vármegyei közigazgatás e feladatok megoldását és a feltételek egységesítését megkönnyítette. A villamos energiaszolgáltatás helyes kialakításában azonban ez az eljárás csak szükség-