Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-72

288 72. szám. ről-esetre megengedheti, hogy csemege­bor (ürmösbor) előállításához alap­anyagul 12 térfogat-% szertartalomnál kisebb térfogat-% szesztartalmú bor is felhasználható legyen. Csemegeborok (ürmösborok) előállí­tásához belföldi szárított (fonnyasz­tott) szőlő, besűrített must, fagyasztott bor és legalább 92 térfogat- %-os hi­bátlan borpárlat, ürmösborhoz pedig egyes fűszerek is felhasználhatók. A csemegeborok (ürmösborok) szesz­tartalma a 22.5 térfogat-%-ot meg nem haladhatja. A csemegeborok (ürmösborok) csak a földmívelésügyi miniszter előzetesen megszerzendő engedélye alapján állít­hatók elő. A csemegeborok (ürmösborok) előál­lításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. Csemegebort csak kifejezetten »cse­megebor«, ürmösbort pedig csak kife­jezetten »ürmösbor« (»ürmös«) néven szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozott csemegeborok (ürmösborok) címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló min­dennemű üzleti iraton vagy nyomtat­ványon (hirdetés, ajánlat, kínálat, stb.) a készítő vagy a forgalomba hozó cégét és telepe helyét is fel kell tün­tetni. 40. §. A misztella (fojtott must) oly ital, melyben a must erjedését, illetve továbberjedését legalább 92térfogat-% szesztartalmú, hibátlan borpárlat hoz­záadása által megakadályozták (6. §. 5. pont.). A misztella előállítására és forga­lombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi minisz­ter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 41. §. Pezsgő az olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján palack­ban fejlődött és ott visszafoj tátott. A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos úgynevezett likőrt is hozzá szabad adni. Pezsgő forgalombahozatalánál a pa­lack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tün­tetni. Ezek a rendelkezések a külföldi szár­mazású pezsgőre is irányadók (16. §.). 42. §. Habzóbor, a pezsgőhöz ha­sonló, olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van te­lítve. Habzóbort csakis »habzóbor« elne­vezéssel szabad forgalomba hozni. A »habzóbor« elnevezést ennek a szónak idegennyelvű fordításával helyettesí­teni tilos. Habzóbor forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tün­tetni. Ezek a rendelkezések a külföldi szár­mazású habzóborra is irányadók (16. §.). 43. §. A törkölybor (csiger, lőre) a borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkö­lyéből erjesztés útján származik. Törkölybort készíteni kizárólag csak saj átt er mé sű sz őlőt örkölyb ől, c sak házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlő­birtokosoknak szabad, akiknek szőlő­területe a 2 kat. holdat meg nem haladja. Házi fogyasztás alá az a törkölybor mennyiség esik, amelyet a termelő családja, továbbá annak cselédei és munkásai fogyasztanak el. A házi fogyasztás céljára évenként készíthető törkölybor mennyisége nem haladhatja meg a termelő ebbeli egy évi szükségletét. Egy évben 5 hektó­liternél több törköly bort egy termelő semmiesetre sem készíthet. Olyan termelőknek, akik mustnak, bornak vagy bor előállítására szol­gáló szőlőnek adásvételével, vagy bor­nak kimérésével, illetve kismértékben való árusításával foglalkoznak, tör­kölybort készíteni nem szabad. Törkölybor előállításához három­naposnál régibb törkölyt felhasználni nem szabad. Törköly bor előállítására ugyanazt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom