Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-72

72. szám. 289 törkölyt csak egyszer szabad felhasználni és a törkölyre legfeljebb egynegyedrész annyi vizet szabad felönteni, mint amennyi a színmustja volt. Törkölybor előállításához törkölyön és vizén kívül egyéb anyagot nem szabad felhasználni. A törkölybor okszerű kezelése céljából csak a törkölybor fejtése, szűrése, derítése és a törkölybor eltarthatóvá tételére szolgáló olyan műveletek vannak megengedve, amelyekkel a törkölyborba idegen anyag nem jut. A már kierjedt törköly borhoz vizet keverni tilos. A törkölybort tartalmazó tartályokat mindenkor »törkölybor« megjelöléssel kell ellátni. Törkölybort forgalomba hozni nem szabad. Az a termelő, aki törkölybort akar készítem, köteles ezt a szándékát előzetesen az illetékes községi elöljáróságnál — a készítés helyének, idejének és a készítendő törkölybor mennyiségének feltüntetésével •—• bejelenteni. A községi elöljáróságok a náluk eszközölt bejelentések alapján a törkölybor előállítását és felhasználását ellenőrizni kötelesek. 44. §. Borpárlat (borszesz) az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyersanyag). Borpárlat, mint szeszes ital, az az ital, amely kizárólag borpárlatnak, mint nyersanyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása útján készül s az érlelés által keletkezett zamatanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza. A borpárlatnak, mint szeszes italnak legalább 38 térfogat-% szeszt kell tartalmaznia. A borpárlatnak szeszes italként, valamint a jelen törvény rendelkezései alá eső egyéb szeszes italok előállításánál való felhasználására, kezelésére, elnevezésére és forgalombahozataíára vonatkozó szabályokat a földmívelésFelsőihiáiZi iœomiany. 1935—1940. II. kötetÜgyi miniszter rendelettel állapítja meg. A jelen törvény 2. §-ának 3. és 5. pontjában, továbbá a 6., 29., 30., 39. és 40. §-okban említett borpárlat alatt mindenkor a borpárlatot, mint szeszes folyadékot kell érteni. 45. §. Gyógybor a gyógyítás célját szolgáló bor. A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok (gyógyszeresborok) készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai irányadók. A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe fel nem vett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a m. kir. belügyminiszter a m. kir. földmívelésügyi miniszterrel egyetértve ad engedélyt. A gyógyszereket tartalmazó gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyárukereskedésekben (drogéria) szabad árusítani. A jelen törvény rendelkezései a gyógyborokra (gyógyborkülönlegességekre) annyiban irányadók, hogy ezek készítéséhez is alap- vagy nyersanyagokul csak a jelen törvényben megszabott kellékeknek megfelelő természetes bort szabad használni. IV. fejezet. Az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések. 46. §. A jelen törvény rendelkezéseinek megtartása felett az , ellenőrzést a közigazgatási hatóságok és a földmívelésügyi miniszter által közvetlenül megbízott közegek gyakorolják. Az ellenőrző hatóságok és közegek jogosultak bármely olyan helyiségben, amely a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállítására, kezelésére, elhelyezésére és forgalombahozatalára vagy mindezek irányítására szolgál, — a felmerülő szükséghez képest rendőri segédlettel — helyszíni szemlét tartani, az italokból és anyagokból mintát venni, az üzleti könyveket, feljegyzése37