Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-70
70. szám. 275 hogy személyes szabadságától csak ugyané feltétel alatt fosztható meg és hogy a felsőháznak a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott határozata tartalmilag ahhoz igazodik, van-e adat a zaklatás felismerésére vagy nincs. Ezekből az alapvető szempontokból nézve a mentelmi jog megsértésének most felvetett esetét, arra a következtetésre jutott a bizottság, hogy sérelem e szempontokra való tekintettel sem esett a felsőház mentelmi jogán. Mert felsőházi tag által elkövetett bűncselekményről (vagy a képviselőházi gyakorlat szerint ezzel egy megítélés alá vont fegyelmi vétségről) ezúttal nincs szó. Verebély Jenő felsőházi tag ellen ez esettel kapcsolatban nem volt bűnvádi eljárás folyamatban, aminthogy az ő képviselőválasztási kifogásolt működésének az elbírálása sem tartozik a büntetőbíráskodás körébe. Döntésnek a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában természetszerűleg a bűnvádi eljárásnak a Ház tagja ellen való megindítása előtt, illetve az eljárás megindulásának az elején van helye. Következik ez abból, hogy a zaklatás fennforgásának a megállapítása ekkor időszerű, mert hiszen a Ház tagja ellenében az eljárás folyamatba tételének a Ház engedélyétől való függővé tétele abban találja magyarázatát és célját, hogy a Ház tagja a hatósági eljárás leplébe burkolt zaklatástól megóvassék. A jelen esetben azonban — ha a mentelmi jog felfüggesztésének egyáltalán helye lett volna — a mentelmi jog érvényesülésének ez a feltétele sem volt meg, mert a m. kir. közigazgatási bíróság Verebély Jenő felsőházi tag ellen'semmilyen eljárást sem tett folyamatba; hanem a nevezett felsőházi tagot illető határozatát egy választás érvénytelenítése iránt folyt közjogi per során hozott és meghozatalával jogerőssé vált ítéletében, tehát az ő törvényes hatáskörébe utalt választási bíráskodás körében és ezzel kapcsolatban a törvény parancsoló rendelkezésének eleget téve hozta meg. Ezek szerint a zaklatás kérdésével kapcsolatosan a mentelmi jog előzetes felfüggesztésének a kérése szóba sem jöhetett. Nyilvánvaló mindezekből, hogy ilyen körülmények között a mentelmi jog által nyujtani kívánt védelem : a zaklatástól való oltalmazás szükségessége nem is merülhetett fel. Ilyen irányú intézkedés tétele a mentelmi jog fogalmának és céljának a sok évtizedes gyakorlatban kiforrott helyes értelmezése és alkalmazása szerint egyáltalán nem lett volna helyénvaló. Mindezek alapján a bizottság azt a javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé ? méltóztassék kimondani, hogy a jelen esetben a mentelmi jog megsértése nem következett be« Kelt Budapesten, a felsőház mentelmi bizottságának 1935. évi november hó 19. napján tartott üléséből. Degré Miklós s> k„ Töreky Géza s. 1c. t a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság jegyzője. 35.
