Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-70
276 70. szám. Melléklet a 70. számú irományhoz. Különvélemény. Verebély Jenő mentelmi jogsérelme ügyében különvéleményemet a következőkben terjesztem elő : A Közigazgatási Bíróság a 6402/1935. K. szám alatt hozott ítéletében kimondotta a K. 2935/1935. számú választási panasz ügyében az 1925. évi XXVI. t.-c. 128. §-ának 1. bekezdésére hivatkozva, Verebély Jenő felsőházi tag, választási bizottsági elnök választói és választhatósági jogának az ítélet kihirdetésétől számított egy év tartamára való felfüggesztését anélkül, hogy : ezen ügy tárgyalására Verebély Jenőt megidézte és meghallgatta volna ; és továbbá anélkül, hogy Verebély Jenő felsőházi tag mentelmi jogának felfüggesztését kérte volna és őt a felsőház kiadta volna. A mentelmi jog védi az országgyűlés tagját egyrészt az ilyen minőségben tett ténykedései miatt való üldöztetés ellen, másrészt az országgyűlés tagjának ilyen minőségben végzendő munkájában való megakadályoztatása ellen. Ezért a .mentelmi jog kiterjed nemcsak a büntető ügyekben való eljárás eseteire, de minden olyan esetre, ahol hatósági kényszer alkalmazásával a felsőház tagja megakadályozható jogai gyakorlásában. így az országgyűlés képviselőházának a gyakorlata szerint fegyelmi ügyekben is előbb kikérendő az országgyűlés tagja, de mindenesetre kikérendő az országgyűlés mindkét házának gyakorlata szerint polgári ügyekben is, ahol akár elővezetés, akár meg nem jelenés miatt büntetés kiszabása volna alkalmazandó. Az a körülmény, hogy polgári ügyekben : a csőd esetén, adócenzus hiányában, vagy elmebetegség miatt gondnokság alá helyezéssel is megszűnhetik a felsőházi tagnak a tagsági joga, a jelen esetre nem alkalmazható. Ott a tagsági jog megszűnése a csőd beálltával, az adócenzus elvesztésével, vagy az elmebetegség keletkezésével már beállott, az illetékes polgári hatóság csak a tagsági jogot megszüntető ok fennforgását állapítja meg. Azonban a tagsági jog megszűnését már a Ház mondja ki és joga van vizsgáim, vájjon az előállott ok fennforgásának megállapítása körül törvény ellenesség nem történt-e? A felsőház megalakulása előtti időben ilyen közjogi perek nem lévén, fel sem merülhetett az a kérdés, hogy ilyen perekben —• ha az országgyűlés tagja ellen volna eljárás indítandó — a mentelmi joga felfüggesztendő-e? De az 1925. évi XXVI. t.-c. már gondolt erre, amikor kivételesen megállapította a 132. §. 4. és 5. bekezdésében, hogy ha választás alatt elkövetett izgatási cselekmény miatt a megválasztott képviselő ellen gondol a Közigazgatási Bíróság eljárni, úgy ennek az eljárásnak a megindításához a képviselőház engedélye megadottnak tekintendő, tehát úgy kell venni, mintha a képviselőház a mentelmi jogot felfüggesztette volna. Miután pedig a törvény megállapítja a kivételt, tehát azt az esetet,
