Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-70
• 70. szám. 273 sem, hogy a közjogi jogosítványokat nem érintő fegyelmi eljáráshoz és a fegyelmi büntetés végrehajtásához szükséges lévén a mentelmi jog felfüggesztése, nem lehet alapos az az álláspont, mely szerint az 1925 : XXVI. t.-c. 128. §-ában szabályozott és a közjogi jogosítványok élvezete szempontjából igen nagy jelentőségű megtorlás a mentelmi jogra való tekintet nélkül legyen alkalmazható. Bár a fegyelmi úton kimondott hivatalvesztés a tényleg viselt hivatali álláshoz kötött felsőházi tagság megszűnését szintén maga után vonja, tehát a közjogi jogosítványok szempontjából is felettébb lényeges intézkedés, — ennek a mentelmi jog érvényesülése szempontjából még sincs jelentősége, mert a mentelmi jog felfüggesztésének szükségessége a felsőház tagját érhető hátránynak nem a súlyához igazodik, hanem annak természete, mibenléte szerint következik be. Ezért kell a legcsekélyebb súlyú bűncselekmény, pl. valamely kihágás esetén lépéseket tennie a -bíróságnak a mentelmi jog felfüggesztése végett, — de nem kell ugyanezt megtennie a hasonlíthatatlanul súlyosabb következményű, jelesül az 1925 : XXVI. t.-c. 128. §. 1. bekezdésebeli intézkedéssel egyező következményű csőd elrendelése előtt vagy az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezésre irányuló eljárás előtt, amely pedig esetleg a személyes szabadság korlátozásával is járhat. Az 1926 : XXII. t.-c. 13. §-a értelmében a főnemesi családoknak meghatározott képesítéssel bíró tagjai maguk közül bizonyos számú felsőházi tagot választanak. A képesítéshez tartozik, hogy az illető legalább évi 2000 pengő föld- és házadót fizessen. Ez a vagyoni cenzus úgy az aktív, mint a passzív választójognak feltétele. A 15. §. 3. bekezdése kimondja, hogy a felsőház a törvényszerű képesítés elvesztése esetén tartozik a választási joggal bíró főnemest az igazolásra irányadó szabályok szerint a választói joggal bíró főrangúak névjegyzékéből törölni. Viszont a 27. §.3. bekezdése értelmében a főnemesi családok köréből megválasztott felsőházi tag tagsági joga megszűnik, ha őt a 15. §. alapján a névjegyzékből törölték. Vagyis : ha a megválasztott főnemes évi ingatlanadója 2000 pengő alá száll, őt a felsőházi tagok sorából törölni kell. Tehát ebben az esetben is egy közigazgatási határozat, t. i. az adót kivető pénzügyi hatóságok döntése az, amely a felsőházi tagsági jogot — bár közvetve, de kényszerítően — megszünteti. Mégis kétségtelen, hogy a felsőházi tag föld- és házadójának évi 2000 pengő alá való leszállításához a pénzügyi hatóságnak nem kell kikérnie az illető felsőházi tag mentelmi jogának a felfüggesztését. Az oka pedig ennek az, hogy a mentelmi jog a ház tagjának bűnvádi eljárás útján lehetséges zaklatása ellen van hivatva oltalmat nyújtani avégből, hogy ezzel az országgyűlés működésének zavartalanságát fenntartsa. De egyáltalán nem használható fel a mentelmi jog arra, hogy az országgyűlés tagját más oldalról fenyegető, más természetű joghátrány bekövetkezése ellen biztosítsa. II. A bizottság vizsgálata tárgyává tette azt is, vájjon a jelen esetben a mentelmi bejelentésben felhozottakon kívül eső okból szükséges lett volna-e a mentelmi jog felfüggesztésének a m. kir. közigazgatási bíróság részéről való kieszközlése. Minthogy a felsőház ilyen kérdésben eddig nem foglalt állást, annak megoldása tárgyában az országgyűlés két házának a mentelmi jog gyakorlására vonatkozóan tett általános, elvi jelentőségű kijelentéseiből lehet útbaigazítást meríteni. A mentelmi jog, illetve annak most szóban forgó ága : a sérthetlenség tekintetében a felsőház tisztán felismerhető, határozott irányú gyakorlata a mentelmi bizottságnak Perczel Miklós főrendiházi tag esetében 1870. évben készített jelentésével veszi kezdetét, mikor is a mentelmi bizottság véleményének nyilvánítása előtt — törvénybeli vagy szokásjogi szabályozás hiányában — szükségét látta bizonyos általános elvek előleges megállapításába és elfogadásába ereszkedni, FaLsőhiázi iromány. 1935—1940. II. fcötet 35
