Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-60

16 60. szám. Melléklet a 60. számú irományhoz. Indokolás „a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló törvényjavaslathoz. A) ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. I. A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871 : VIII. törvénycikk hatálybalépése óta eltelt hatvan évet meghaladó idő alatt igazságszolgáltatásunk szervezetében olyan lényeges változások történtek, amelyek közelről érintették a fegyelmi bíráskodásnak az 1871 : VIII. törvénycikkben meghatározott rendszerét, s annak következtében, hogy ezeket a szervezeti változásokat nem követte nyomon az 1871 : VIII. törvénycikk megfelelő módosítása, a fegyelmi bíráskodás hatásköri rendjében szembetűnő visszásságok állottak elő. Említést érdemelnek ebben a vonatkozásban a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. törvénycikk életbeléptetése tárgyában alkotott 1912 : UV. t.-c. 81. és 85. §-ának, valamint az 1922:1. t.-c. 28. §-ának, továbbá a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920 : XX. t.-c. 4. §-ának rendelkezései, amelyek a kir. törvényszékeknél tanácselnöki, illetőleg a Budapesten működő kir. törvényszékeknél másodelnöki, a kir. járásbíróságoknál és a kir. ügyészségeknél pedig elnöki és alelnöki állásokat szerveztek. Ezekben az állásokban működő bírák, illetőleg ügyészek az 1871 : VIII. .-c. 32. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a hivatali székhelyük szerint illetékes kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsának elsőfokú fegyelmi bíráskodása alá kerültek. Ezzel szemben a kir. ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírák és kir. járásbírák, valamint a kir. főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyészek felett az 1871 : VIII. t.-c. 33. §-ának, az 1891 : XVII. t.-c. 29. §-ának és az 1913 : XXV. t.-c. 6. §-ának rendelkezései alapján elsőfokon a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja a fegyelmi bíráskodást. Ennélfogva ugyanannál a bíróságnál vagy ügyészségnél működő, úgyszintén ugyanabba a fizetési csoportba tartozó ítélőbírák és ügyészek különböző fegyelmi bíróság hatósága alá tartoznak, ami a közszolgálat hivatali rendjének szempontjából komoly kifogás alá esik, a fegyelmi bíráskodás egyöntetűségét pedig jelentékeny mértékben megnehezíti.