Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-67
212 67. szám. arra az esetre, ha az ülés amiatt, mert a tagok határozatképes számban meg nem jelentek, megtartható nem lenne. A 87. §. ( x ) bekezdése értelmében a sürgősség kimondásához legfeljebb két tag szólhat hozzá. Legfeljebb két tag hozzászólását engedi meg a tervezet az elnöki előterjesztésekhez (81. § (2)), a napirendre tűzött és tartalmilag Összefüggő tárgyak vitájának egyesítése iránt tett (90. §.), vagy a tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló indítványhoz (91. §. (2)), a kérdés feltevéséhez (107. §.), valamint az ülési jegyzőkönyv hitelesítéséhez (120. §.), A tagok hozzászólási jogának ezáltal a korlátozása által a törvényhozási munka érdemére nem tartozó viták felesleges elhúzódásának lehetőségét kívánja a tervezet kiküszöbölni oly kérdések felett, amelyekben a vita anyaga két tag hozzászólásával teljesen kimerítettnek tekinthető. A tervezet szerint a Ház elnökének a 81. §. (1) bekezdése alapján, nem különben a ház szabályellenes, vagy a parlamenti illemet sértő beadvány, vagy önálló indítvány visszautasításáról tett bejelentései felszólalás és vita tárgyává nem tehetők. (81. §. (3) és 85. §. (2)). Vita nélkül dönt a Ház abban a kérdésben, hogy valamely törvényjavaslat az elnök, vagy a miniszter által javasolt bizottságokon kívül még más bizottsághoz utasíttassék-e (81. •§. (1) és 82. §. (2)) ; hogy megadja-e a napirend előtti felszólalásra az engedélyt (83. §. (2) ; hogy az önálló indítvány indokolását mikor kívánja meghallgatni és hogy azt tárgyalás alá veszi-e (84. §. (2) ) ; hogy engedélyt ad-e az interpellálónak újabb felszólalásra (86. §. (3) és hogy tudomásul veszi-e a miniszternek az interpellációjára adott válaszát, vagy napirendre tűzi-e azt (86. §. (.)). Ugyancsak vita nélkül határoz arról, hogy az elnök javaslatához képest egy tárgy felett már megkezdett tanácskozás félbeszakításával más tárgyra tér-e át (88. §.), hogy elrendeli-e az előterjesztett indítványok kinyomatását (94. §. (2)) és hogy megengedi-e a szónoknak a napirenden lévő tárgytól való eltérést (97. §. (1)). Vita nélkül határoz arról az indítványról, hogy az eldöntendő kérdés részeire bontva tétessék fel szavazásra (104. §. (2)). Végül vita nélkül határoz a már letárgyalt tö vény javaslat végleges szerkezetben való elfogadásának (108. §. (1)), a tagok részéről kért szabadságidő engedélyezésének (117. §. (2)), a zárt ülés elrendelésének (118. §. (2)) kérdésében, nemkülönben afelett, hogy valamely napirendre tűzött ügy tárgyalásához — az eziránt tett indítványhoz képest — kívánja-e a miniszternek megjelenését (119. §• (•)). Nyilvánvaló célja ezeknek a rendelkezéseknek is, hogy az érdemleges törvényhozási munka szükségtelen vitákkal ne hátráltassák. Azt, hogy a 81. és 85. §-ok a házszabályoknak meg nem felelő, vagy a parlamenti illemet sértő beadványok, önálló indítványok visszautasítását a Ház tanácskozási rendje és méltósága felett őrködni hivatott elnöknek hatáskörébe utalják, talán nem is szükséges külön indokolni. A törvénykezdeményezes joga az 1926 : XXII. t.-c. 30. §-a értelmében a felsőházat is megilletvén, a 82. §. arra az esetre vonatkozó eljárás módját írja elő, amidőn a kormány valamely törvényjavaslatát a felsőházban terjeszti elő. A 83. §. amidőn kimondja, hogy napirend előtti felszólalásnál sem vitának, sem határozathozatalnak helye nem lehet, ezzel csak az eddig is követett gyakorlatot állítja fel szabályul. A főrendiházi házszabályok megkívánták, hogy az önálló indítványok a Háznak legalább még négy más tagja által is írásban támogatva legyenek, különben nem voltak tárgyalhatók. A bizottság a tagok indítványozás! jogának ily korlátozását indokoltnak nem találja és azt mellőzte a 84. §-ban. De mellőzte a volt főrendiházi szabályoknak azt a rendelkezését is, hogy az előterjesztett indítvány
