Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-67
67. szám. 211 Utóbbiak közé tartozik a 49. §., mely a zárt ülés tartását szabályozza ; nemkülönben az 50. §., amelynek rendelkezése szerint a 43. §. 1., 3—5., 7—10., valamint a 13. és 14. pontjai alatt felsorolt szakbizottságok'—hacsak a Ház sürgősség esetében másként nem határoz — a hozzájuk utasított törvényjavaslatokat azok szétküldését követő három napnál előbb nem tárgyalhatják. Alapos előkészítő munka a bizottságokban csak úgy képzelhető, ha a tagoknak a javaslatok tanulmányozására idő engedtetik. Ennek a követelménynek az ideiglenes házszabályokban nélkülözött biztosítását célozza az említett rendelkezés. Az ideiglenes házszabályoknak egy másik élénken érzett hiányát kívánta a bizottság pótolni a 45—60. §-okban a bizottságok tanácskozási rendjének szabályozása által. Az erre vonatkozó szabályok megállapításánál csekély eltéréssel a Ház tárgyalási rendjére nézve érvényes rendelkezések vétettek irányadókul. Az I. Cím II. Fejezete (61—63. §.) a gazdasági-, a III. (64—67. §.) a mentelmi-, a IV. (68—73. §.) a kérvényi-, az V. (74. §.) a naplóhitelesítő bizottság ügykörére és eljárására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ami a gazdasági bizottságot illeti, miután az 1926 :'XXII. t.-c. 46. §-a következtében a felsőház jogköre a volt főrendiházéhoz képest, a Ház autonómiáját illetőleg — háztartási ügyeinek intézésében is — lényeges csorbulást szenvedett, a gazdasági bizottság ügyköre sem az többé, mint volt a főrendiház idejében. Ennélfogva a főrendiházi házszabályokból a gazdasági bizottságra vonatkozó rendelkezések csak a változott helyzetnek megfelelő módosításokkal voltak átvehetők. Ebből az alkalomból nem zárkózhatik el a bizottság annak megállapítása elől, hogy bár az 1926 : XXII. t.-c. 30. §-a kimondja, hogy a felsőház jogköre ugyanaz, mint volt a főrendiházé, a törvénynek ezzel az alaptételével nemcsak az idézett 46. §. áll merő ellentétben, de — ami alkotmányjogi kihatásánál fogva ennél sokkal fontosabb és nagyobb horderejű — a 31. §. is, mely a felsőház hatáskörének korlátozásával az országgyűlés két Házának a kétkamarás rendszer fennállása óta mindenkor sértetlenül fenntartott jogi egyenrangúságát megszüntette. A mentelmi bizottság ügykörével, mely eddig házszabályszerűleg megállapítva nem volt, új külön fejezetben foglalkozik a tervezet« Ennek 67. §-a a mentelmi bizottság tagjaira is kiterjeszti azoknak a szabályoknak érvényét, amelyek az igazoló bíróság és igazoló bizottság tagjainak érdekeltségét állapítják meg. Ugyanazon szempontok, amelyek ott érvényesültek, indokolják itt is az érdekeltség kérdésének szabályozását, tekintettel arra, hogy a mentelmi ügyekben, különösen a mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében a bízottság tagjai személyileg is érdekeltek lehetnek. További új fejezetként lettek a képviselőházi házszabályok megfelelő részének figyelembevételével a tervezetbe beillesztve a kérvényi bizottságra vonatkozó rendelkezések ; míg a naplóbíráló bizottságról szóló fejezet a főrendiházi házszabályok III. Címének rendelkezéseit tartalmazza megfelelő átdolgozásban. Áttérve a házszabály tervezet legterjedelmesebb és talán legfontosabbnak is nevezhető részének, a Ház üléseiről szóló II. Címnek (75—121. §) ismertetésére, a bizottság e helyütt is utal arra, — amire már jelentése elején rámutatott — hogy a Ház eddigi, egészben véve bevált tárgyalási rendjének gyökeres megváltoztatását szükségesnek nem tartotta, csak a részletekben való kimerítőbb szabályozását, részben javítását és kiegészítését az észlelt hiányok pótlásával. Ez alá a Cím alá tartozó 75—77. §-ok megfelelő átszövegezéssel a főrendiházi házszabályokból vétettek át. A 79. §'. (i) bekezdése is megfelel a főrendiházi házszabályok 37. §-ának, amelynek kiegészítéséül az idézett szakasz (2) és (3) bekezdése intézkedést tartalmaz 27.
