Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-67
210 67. szám. Az I. Fejezet a 43—60. §-okban a bizottságokra vonatkozó általános rendelkezéseket, ezek között a 43. §. a Ház által alakított állandó bizottságok felsorolását tartalmazza. Uj bizottságokként szerepelnek e felsorolásban az igazságügyi, az iparügyi, a földmívelésügyi és a kérvényi bizottság. Külön igazságügyi bizottság létesíttetnék az eddigi közjogi és törvénykezési bizottság kettéválasztásával a képviselőház hasonló két bizottságának mintájára. Külön iparügyi bizottság alakítását az 1935 : VII. t.-cikkel létesített iparügyi minisztérium felállítása indokolja. Ami pedig a földmívelésügyi bizottságot illeti, az ország gazdasági életében a legfontosabb termelési ágnak gondozására hivatott földmívelésügyi miniszteri tárca körébe tartozó kérdések súlya és jelentősége megkívánja, hogy ezeknek előkészítő tárgyalására — épp úgy, mint a képviselőházban — a felsőházban is külön szakbizottság alakíttassék. Ezekre való tekintettel hozza a tervezet állandó új bizottságokként javaslatba az igazságügyi, iparügyi és földmívelésügyi bizottságokat és ezeken kívül a kérvények tárgyalásának rendszeresebb előkészítése érdekében : a kérvényit. A többi — már eddig működött — bizottságra nézve az a tervezet további javaslata, hogy azok közül a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság — amelynek ügyköre az uj iparügyi és földmívelésügyi bizottság alakítása következtében már csak a kereskedelmi tárcát érdeklő kérdésekre terjedne ki — a »kereskedelmi és közlekedési«, a közjogi és törvénykezési — az igazságügyinek különválása következtében — a »közjogi« elnevezést kapja ; a közigazgatási bizottság pedig egyesíttessék a népjóléti és munkaügyi bizottsággal — miután mind a két bizottság elé tartozó kérdések tárgykörüknél fogva elsősorban a belügyi tárcát érdeklik és az így egyesített két bizottság »közigazgatási és társadalompolitikai« bizottságnak neveztessék. Ugyanez a szakasz — eltérőleg a főrendiházi házszabályoktól, amelyek szerint (23. §.) a mentelmi bizottsági tagok választásához általános szavazattöbbség szükséges — valamennyi bizottság választásánál kivétel nélkül a viszonylagos szavazattöbbséget írja elő. A bizottságok megalakulását tárgyazó 45. §.-ban a házszabályszerkesztő bizottság azt az újítást javasolja, hogy a bizottságok ezentúl állandó bizottsági előadókat válasszanak a bizottsági jegyzők helyett, akik a bizottságokban amúgy is az előadói tisztséggel járó tennivalókat látják el, tehát ez az elnevezés felel meg inkább annak a működési körnek, amit betöltenek. A tervezet ezzel az elnevezésbeli újítással nem kíván változtatni az eddigi rendszeren, miért is kimondja, hogy a bizottsági előadó a Ház ülésén csak abban az esetben adja elő a javaslatot, ha erre a bizottságtól külön megbízást nyer és csak ebben az esetben, ily külön megbízás alapján illetik meg őt a Ház ülésein a javaslat tárgyalásánál azok a különleges jogok, amelyek a plenáris ülés előadója részére vannak biztosítva. Fenntartja a tervezet a főrendiházi házszabályokat abban a részében is, hogy a bizottságok, illetőleg azoknak jóváhagyásával a bizottsági elnökök — ha szükségét látják — egyes törvényjavaslatok bizottsági előadását a tagok sorából külön előadóra bízhatják. Ezek a külön előadók — éppen úgy, mint az állandóak — a javaslatnak a Házban leendő előadásával is megbízhatók. A 45. §. a bizottsági elnökökre és előadókra nézve a választási eljárást is szabályozza. Az erre vonatkozó határozmányok szerint a választás közfelkiáltással, — egyhangúság hiányában szavazólapokkal titkosan történik és a választások érvényéhez a főrendiházi házszabályok által megkívánt általános szavazattöbbség helyett — a viszonylagos szavazattöbbség is elegendő. Ez alá a fejezet alá tartozó további szakaszokba egyrészt a főrendiházi házszabályoknak vonatkozó rendelkezéseit vette fel a bizottság megfelelő átszövegezéssel, másrészt pedig az azokat kiegészítő uj rendelkezéseket.
