Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.
Irományszámok - 1935-67
67. szám. 209 kihallgatásokat foganatosíttathasson, vagy más perrendszerú bizonyítási módot vegyen igénybe, olynemű jogsegélyre lenne szüksége, aminőt az 1901 : XXIV. t.-c. 17—20. §-ai a sok tekintetben azonos hatáskörben eljáró képviselőházi bizottságok részére biztosítanak. A felsőháznak ezekéhez hasonló bíráskodás jogával felruházott bírósága számára azonban a törvény ilyen jogsegélyről nem gondoskodott. Fele részében a felsőház tagjaiból alakított országos legfőbb fegyelmi bíróságoknak felsőházi tagjaira vonatkozó rendelkezések, amelyek tárgyuknál fogva a tervezet szerkezeti beosztása mellett máshova beilleszthetők nem voltak, különálló III. Rész-ként vétettek fel a ház szabály tervez étbe. Ez alá a rész alá tartozó 40—42. §-ok a vonatkozó törvényeknek a felsőházat érdeklő rendelkezéseit tartalmazzák. Eltér a ház szabály ter vezet a törvény szövegétől annyiban, hogy aszerint e bíróságok elnökei a felsőház elnökének akadályoztatása esetében többé nem a »másodelnök«, hanem, az alelnökök egyike. A főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885 : VII. t.-c.-et megelőző időben a főrendiház elnöksége tényleg az elnökből és egy másodelnökből állott. Az 1871 : VIII. t.-c. 35. §-a tehát az akkori helyzetnek megfelelően intézkedett; amidőn az elnök helyetteseként a másodelnököt jelölte meg. E törvény nyomán, de nyilván elnézésből az 1896: XXVI. t.-c. 8. §-ába is az a szöveg került be, hogy a bíróság elnöke a főrendiház elnöke vagy másodelnöke, holott akkor már az 1885 : VII. t.-c. volt érvényben, amelynek 15. §-a a másodelnöki állást megszüntette és helyébe két alelnöki állást szervezett. Ezzel a szervezettel bír az 1926 : XXII. t.-c. 36. §-a szerint a felsőház elnöksége is ; ezzel az újabb törvénnyel kellett tehát az országos legfőbb fegyelmi bíróságokra vonatkozó, részben már érvényüket vesztett törvényes rendelkezéseket összhangba hozni. Az 1871 : VIII. t.-c. 35. §-ának és illetőleg 1896 : XXVI. t.-c. 8. §-ának további rendelkezései szerint a volt főrendiház, jelenleg tehát a felsőház elnökének és másodelnökének, most már alelnökeinek egyidejű akadályoztatása esetén a szóbanforgó országos legfőbb fegyelmi bíróságokban a legtöbb szavazatot nyert felsőházi tag elnököl. Ezen az alapon azonban az elnöklésben való helyettesítés kérdése megoldást nem nyerhet, mert a felsőház részéről e bíráságokba választott tagok legnagyobb része —- amint ezt az eddigi választások is igazolják — rendszerint egyenlő számú szavazattal lesz megválasztva. Erre való tekintettel vétetett fel a házszabály tervez étbe az a kiegészítő rendelkezés, hogy ha a felsőházi tagok közül többen nyerték volna el az egyes tagokra esett szavazatok maximumát, közülük a korra nézve a legidősebbet illeti meg az elnöklés. Megjegyzi azonban a bizottság, hogy a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről szóló, jelenleg országgyűlési tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetét az ezidőszerint érvényben levő törvényektől eltérő módon szabályozza. Amennyiben tehát e törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a ház szabály ter vezetnek ebben a részében foglalt rendelkezések hatályukat vesztik és az egész III. Rész újból lesz szövegezendő. A ház szabály ter vezetnek IV. Része négy Cím alatt a Ház szervezetét és tanácskozási rendjét szabályozó rendelkezéseket foglalja magában. Az I. Cím a bizottságokról szól és öt Fejezetre oszlik. Felsőházi iromány. 1935—1940. II. kötet. 27
