Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-60

6 60. szám. 22. §. A kir. törvényszék fegyelmi tanácsa felett másodfokon a felettes kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa felett a budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa gyakorolja a felebbviteli bíráskodást. A kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa felett a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa felett a m. kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsa gyakorolja másodfokon a fellebbviteli bíráskodást. A másodfokú fegyelmi bíróság határozata végérvényes. Legfőbb fegyelmi bíróság. 23. §. A legfőbb fegyelmi bíróságnak az elnökön felül harminchat tagja van, még pedig a m. kir. Kúriának és a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak rangban legidosb tizenkét-tizenkét tanácselnöke, illetőleg bírája és tizenkét választott tag, akiket az országgyűlés felsőháza öt évi időtartamra titkos szavazással választ lehetőleg jogvégzett tagjai közül. A sorrendet a kapott szavazatok aránya, szavazategyenlőség esetében pedig sorshúzás állapítja meg. A bíróság elnöke az országgyűlés felsőházának elnöke, akit akadályoztatása esetében az alelnökök egyike helyettesít. Ha ezek is akadályozva vannak, az elnöki tisztet az előbbi bekezdésben meghatározott sorrend szerint következő felsőházi tag gyakorolja. A bíróság felsőházi tagjainak tagsága az új választás megtörténtéig terjed. Lemondásuk esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz ; megbízatásuknak azonban addig mindenesetre tartoznak megfelelni, míg a felsőház új tagot választ. A bíróságnak a felsőház által választott tagjai a Ház nyilt ülésében bírói esküt tesznek. A legfőbb fegyelmi bíróság az elnökön felül nyolc tagból álló oly tanácsban határoz, amelynek négy tagja a m. kir. Kúria, illetőleg, ha az eljárás a m. kir. Közigazgatási Bíróság tagja ellen folyik, a m. kir. Közigazgatási Bíróság ítélőbírája, négy tagja pedig a felsőház részéről választott tag ; határozata végérvényes. Ha a bíróság felsőházi tagjainak száma az első bekezdésben említett öt év eltelte előtt a felsőházi tagság megszűnése miatt vagy más okból annyira megfogyatkozik, hogy a fegyelmi tanácsot nem lehet megalakítani, a felsőház az öt évi időtartam hátralevő idejére az első bekezdésben meghatározott módon megfelelő számban új tagokat választ. A fegyelmi bíróság tagjainak nyilvántartása. 24. §. A fegyelmi bíróság tagjainak és póttagjainak névjegyzékét, valamint az abban beállott változásokat (21. §,) az illető bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel, a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi' tanácsának elnöke az iparügyi miniszterrel a megalakulástól, illetőleg a változástól számított nyolc napon belül közli. A legfőbb fegyelmi bíróság tagjainak névjegyzékét, illetőleg az abban beállott változásokat a bíróság elnöke tartja nyilván és közli az igazságügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel. A fegyelmi bíróság jegyzője. 25. §. A fegyelmi bíróság jegyzőjét és akadályoztatása esetében annak helyettesét a bíróság elnöke jelöli ki az illető bíróságnál alkalmazott fogalmazószemélyzet tagjai közül. A legfőbb fegyelmi bíróságnál e jogot a m. kir. Kúria elnöke gyakorolja. Vâdkêpviselet. Közvád. 26. §. A közvádló tennivalóit a fegyelmi tanácsnál rendszerint az illető bíróság mellé rendelt kir. ügyészség, a budapesti kir. törvényszék fegyelmi tanácsánál és a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsánál a buda-