Felsőházi irományok, 1935. II. kötet • 60-103. sz.

Irományszámok - 1935-60

60. szám. 5 sürgős befejezését teszi szükségessé, a fegyelmi bíróság a közvádló vagy a terhelt indítványára elhatározhatja, hogy a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül folytatja. Ily esetben a fegyelmi ügy iratait csak a fegyelmi ügy befejezése után kell a büntetőbírósággal közölni. V. Fegyelmi bíróságok. 19. §. A fegyelmi bíráskodást a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába tartozó személyek felett elsőfokon gyakorolja : a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, az első fizetési .csoportba tartozó személyek felett, valamint a második fizetési csoportba tartozók közül — kivéve a kir. törvényszéki és kir. ügyészségi elnököket —• azok felett, akik elsőfolyamodású bíróságnál vagy ügyészségnél működnek ; a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, a második fizetési csoportba tartozó többi személy felett ; a legfőbb fegyelmi bíróság, a harmadik vagy magasabb fizetési csoportba tartozó személyek felett. A m. kir. Kúriához, valamint az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz tanács jegyzőül berendelt bírák, úgyszintén a m. kir. Kúria elnöki tanácsosa felett azonban a fegyelmi bíráskodást elsőfokon a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja. Az 1913 : XXV. t.-c. 6. §-a, valamint az 1933 : XX. törvénycikk hatályát veszti. 20. §. A fegyelmi bíráskodást az önálló működési körrel felruházott bírósági titkár és bírósági jegyző, valamint a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába nem tartozó, a 4. §-ban felsorolt többi személy felett elsőfokon gyakorolja : a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, ha a m. kir. Kúrián vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál, vagy szervezetükkel kapcsolatos külön bíróságnál működnek ; a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, ha a kir. ítélőtáblán vagy szervezetével kapcsolatos külön bíróságnál, vagy a központi telekkönyvi hivatalnál működnek ; a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa, ha a m. kir. szabadalmi bíróságnál működnek, különben pedig a kir. törvényszék fegyelmi tanácsa. 21. §. A kir. törvényszék és a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa az elnökön felül két, a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, továbbá a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa az elnökön felül négy, a m. kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsa az elnökön felül hat tagból alakul. A fegyelmi tanács elnöke az illető bíróság elnöke ; a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsáé, ha a tanács elsőfokú fegyelmi bíróságként jár el, a m. kir. Kúria másodelnöke, egyébként a m. kir. Kúria elnöke. Az elnököt, ha akadályozva van, az illető < bíróságnak az elnök által kijelölt tagja helyettesíti. A fegyelmi tanács tagjait az illető bíróság teljes ülése a bíróságnál alkalmazott és ott tényleg működő tanácselnökök és bírák sorából három év tartamára a legközelebbi választás megtörténtéig terjedő hatállyal, mindig január havának első felében, titkos szavazással választja. A rendes tagokon felül ugyanannyi póttagot is kell választani, akik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetében helyettesítik. A választást nem lehet visszautasítani. A m. kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsának tagja vagy póttagja nem lehet egyúttal a kisebb fegyelmi tanács tagja vagy póttagja; az ily értelemben leadott szavazat érvénytelen. Ha a rendes és póttagok száma évközben annyira megfogyatkozik, hogy a fegyelmi tanácsot nem lehet megalakítani, megfelelő számban új tagokat és póttagokat kell választani.