Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-15
15. szám. 133 millió P van elszámolva, a tavalyi 11*9 millió P-vel szemben, úgyhogy az üzemek adósságszolgálatára 0*8 millió P-vel több van elszámolva ; ebből a 0'8 millió P-ből levonva a közigazgatást terhelő állami adósságok szoigálatának fentemlített 0*4 millió P-nyi csökkenését, adódik az állami adósságok összes kiadásainak fentebb kimutatott 04 millió P összegű emelkedése. Egyebekben az állami adósságok kiadásainak előirányzása az eddigi alapokon történt, vagyis a koronaértékre szóló, háború előtti magyar államadósságoknak ama része után irányoztatott elő a kölcsönszolgálat, amely rész a jóvátételi bizottság határozata szerint a mai Magyarországra esik. A háború előtt felvett többvalutás, aranyforintos és idegen valutára szóló kölcsönök magyar, felülbélyegzéssel ellátott részének kamatszolgálata az eredeti kamatláb szerint a papírkoronaösszeg alapulvételével irányoztatott elő. Az 1930. évi október hó 31 -i párisi fő egyezménynek a külföldön elhelyezett kötvények utáni kamatok fizetésére vonatkozó rendelkezései, az 1930. évi december hó 13-i pótegyezmény szerint az 1936. évi január hó 1-jéig vannak hatályban. Ujabb megállapodásig a külföldön elhelyezett címletek után járó folyó kamatok az 1936. év I. felére is az 1935. évi alapon irányoztattak elő, és pedig a 4 %-os aranyjáradék-kölcsönnél az eredeti kamatozásnak megfelelő kamat 34 %-ával, az 1910. évi 4 %-os járadékkölcsönnél, az 1913. évi 4^4 %-os járadékkölcsönnél és az 1914. évi 4% %-os törlesztéses járadékkölcsönnél az eredeti kamatozásnak megfelelő kamat 31 %-ával, az e kölcsönök hátralékainak törlesztésére szükséges részletek pedig az eddigi 32 %-os és 27 %-os alapon irányoztattak elő. Általában a külfölddel szemben fennálló állami adósságok előirányzása ezúttal is a megfelelő külföldi pénznemek alapulvételével történt. Az állami adósságok keretében több új kiadás fedezetéről is gondoskodni kellett, melyek az előzőévi előirányzatban nem szerepeltek. A bizottság kiemeli ezek közül az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a védett kisbirtokok teherrendezése érdekében vállalt könyvadósság, valamint az 1933 : XXVII. és az 1934 : XXI. t.-cikkek alapján beruházási célokra felvett kincstári jegykölcsön tőketörlesztését, úgyszintén az 1934 : XXI. t.-c. 3. §-a alapján egyes szövetkezetek támogatásával kapcsolatos tartozások szolgálatát. A kölcsönökből az üzemek céljaira szükséges összegek szolgálata az egyes érdekelt üzemek terhére irányoztatott elő, amint az a múltban is történt. Az állami adósságok kiadásai az 1924/25. évben 12*1 %-át, az 1934/35. évben 11*7 %-át, az 1935/36. évben pedig 11*3 %-át teszik az állami közigazgatás kiadásainak.^ A békeszerződési terhek kereken 1 millió P összegben irányoztattak elő. Ezekre a kiadásokra ebben a költségvetésben is az eredetileg megállapított szolgálat 7'27%-a, továbbá az átutalással járó kezelési költségek irányoztattak elő. A beruházási kiadások az előzőévi 17 millió P-vel* szemben 1'4 millió P-vel 18*4 millió P-re emelkedtek. Az emelkedés az állami közutak kiépítési programmjának végrehajtásával, az alföldi és kopárfásítással, iskolai és hivatali építkezésekkel s más, főként gazdasági célú beruházásokkal kapcsolatban áll elő. Az előirányzat jelentékeny részét most is a már végrehajtott útépítési munkálatok szükséglete foglalja le. A beruházások hányada az 1924/25. évi 2'6%-kal és az 1934/35. évi 2*3%-kal szemben ezúttal 2"4%. Az állami közigazgatás bevételeinek előirányzatára vonatkozólag a bizottság megállapítja, hogy azok az általános gazdasági helyzet figyelembe vételével a reálisan várható mértékben irányoztattak elő, minek következtében a közszolgáltatási bevételek az 1934/35. évi költségvetésben előirányzott 669"! millió P-vel szemben 674*3 millió P-ben, vagyis 5*2 millió P-vel felemelt összegben irányoztattak elő. * Ez az összeg az 1934/35. évi költségvetésben 16'8 millió P-vel szerepelt. A magyarázatot 1. a dologi kiadásokra vonatkozó jegyzetben a 132, lapon. 17*
