Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-15
134 15. szám. Az egyenes adók előirányzata az 1934/35. évi 228*1 millió P-ről 9*1 millió P-vel 219 millió P-re csökkent. Ennek az ös&zegnek keretében a földadó előirányzata változatlan. A házadó előirányzata a tatarozási kedvezmények következtében 7 millió P-vel kisebb. A társulati adó előirányzata változatlan. A jövedelemadó előirányzata apadt 1*5 millió P-vel a jövedelmek csökkenése következtében. A vagyonadó előirányzata változatlan. Az alapadók arányában a nyilvános betegápolási pótadó előirányzata 0*5 millió P-vel több. A rokkantellátási adó előirányzata, valamint az alkalmazottak különadójából várható bevétel változatlan. A gépjáróművek közúti adója az adó leszállítása következtében 1*2 millió P-vel csökken. Az egyenes adókkal kapcsolatos vegyes bevételek O'l millió P-vel emelkednek. A forgalmi adók előirányzata az előző évi 91*9 millió P-ről 9*6 millió P-vel 101*5 millió P-re emeltetett a tényleges eredmények alapján. Ugyanezen az alapon az illetékek előirányzata az előző évi 102 millió P-ről 7 millió P-vel 95 millió P-re csökkentetett. A fogyasztási adók bevételéből az előző évi 82*3 millió P-vel szemben 3*8 millió P-vel több, vagyis 86*1 millió P volt előirányozható, mert a szeszadó, a cukoradó, az ásványolaj adó, a szivarkahüvely és szivarkapapír adó, valamint a villamos fényforrások és elektroncsövek adójánál várható többlet előreláthatólag meg fogja haladni a söradó csökkenését. A külkereskedelmi forgalom alakulása folytán a vámbevétel előirányzata 34 millió P-ről 4 millió P-vel 38 millió P-re emelkedik. A dohányjövedék bevételei 104*5 millió P-ről a tapasztalati adatok alapján 2*9 millió P-vel 107*4 millió P-re emeltettek. A kisebb jövedékek közül a sójövedéknél 1 millió P többlet irányoztatott elő részben a nagyobb forgalom, részben pedig a sóárak egységesítése folytán. A saccharin és az osztály sor s játék bevétele pedig változatlan összegben irányoztatott elő. Az állami közigazgatás tárcabevételeinél 2*2 millió P emelkedés jelentkezik, amely főleg az állam részéről az utóbbi években folyósított beruházási s más köl csönök'törlesztéséből áll elő. Az állami üzemek költségvetése összesen 57*4 millió P hiányt mutat. Figyelembe véve az egyes üzemeknél előirányzott beruházási kiadásokat és az üzemeket terhelő nyugellátásokat is, feleslegek jelentkeznek a következő üzemeknél : A posta, távírda és távbeszélőnél . . 7*4 millió P (tavaly 7*3 millió) Az állami erdőgazdasági birtokoknál 0*1 » (változatlan) Az állami mezőgazdasági birtokoknál 1*0 >) (tavaly 0*7 millió) A postatakarékpénztárnál 0*0 » (tavaly 0*1 millió) A kőszénbányászatnál ; 0*1 •> (változatlan) Ezzel szemben hiányt mutatnak a következő üzemek : Az államvasutak 54*0 millió P-t (tavaly 56*6 millió) Az állami vas-, acél- és gépgyárak .. 11*5 » (változatlan) A selyemtenyésztés 0*5 » (tavaly 0*3 millió) A részleteket ^tekintve, a személyi járandóságok előirányzata változatlanul 105*5 millió P. Az üzemek létszáma 1.894 főnyi csökkenést mutat. Csökken az állandó munkások létszáma is 196 fővel, mert az állami vas-, acél- és gépgyáraknál a nagyobb foglalkoztatottság következtében jelentkező többletet felülmúlja atöbbi üzemnél érvényesülő csökkenés. A személyi járandóságok aránya az üzemek öszszes kiadásaiból az 1924/25. évi 29%-kal és az 1934/35. évi 26*l%-kal szemben ezúttal 25*8%.
