Felsőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-59. sz.
Irományszámok - 1935-15
132 15. szám. az állami közigazgatás összes kiadásainak, az 1934/35. évi költségvetésben 18*5%-át, ezúttal pedig az arány 18*4%. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások összege 47 millió P-ről 0*2 millió P-vel 47*2 millió P-re emelkedett. A hozzájárulások aránya az 1924/25. évi költségvetésben 6'6%, az 1934/35. éviben 6*3%, az 1935/36. éviben pedig 6*2%. A dologi és átmeneti kiadások előirányzata az 1934/35. évi költségvetésben előirányzott 199*8 millió P-ről* 15'2 millió P-vel 215 millió P-re emelkedik, úgyhogy nem vált valóra a tavalyi jelentésünkben kifejezett az a remény, hogy a folyamatba tett szervezeti változtatások eredményeként fokozódni fog az a megtakarítás, amely az 1934/35. évi költségvetésben — bárha csupán egymillió pengőt tevő szerény mértékben — az 1933/34. évi előirányzathoz képest mutatkozott. Ennek, illetve az emelkedésnek oka, mint már említtetett, főként az, hogy számos állami intézménynél az épületek karbantartása, a felszerelések pótlása és más beszerzések, melyekre az előző években nem volt lehetőség, tovább nem halaszthatók. Ugyancsak növelik a szükségletet egyes gazdasági célú kiadások, mint például a közutak fenntartása, egyes mezőgazdasági célok előmozdítása, stb. Ezzel szemben csökkentőleg hat a dologi kiadások alakulására egyes rovatok apasztásán kívül az, hogy az Államvasutak részére a közigazgatás részéről a vasúti menetdíjkedvezmények váltsága fejében megtérítendő összegek előirányzása mellőztetett, minek ellenében az Államvasutak által a közigazgatás részére az igénybevett előlegek szolgálata fejében fizetendő összeg azonos mértékben leszállíttatott. A dologi és átmeneti kiadások az 1924/25. évben 28'2%-át, az 1934/35. évben 26*8%-át, ezúttal pedig 28'1%-át teszik a közigazgatás kiadásainak. Az állami adósságok tőkeálladéka 1935. évi július hó l-jével 1.761*3 millió P-vel (az előző évben 1.800*8 millió P) van számításba véve, amiből 1.181*3 millió P (tavaly 1.230*9 millió P) külföldi, 580 millió P pedig (tavaly 569*9 millió P) belföldi állami adósság. Az állami adósságok összes tőkeálladéka tehát az előző költségvetéssel szemben 39*5 millió P-vel csökken, ami úgy adódik, hogy a külföldi adósságok tőkeáPadéka ennél nagyobb összeggel, t. i. 49*6 millió P-vel kisebb, de a belföldi adósságok tőkeálladéka a különbözettel, t. i. 10*1 millió P-vel nagyobb. Az 1935. évi július 1-jei 1.761*3 millió P tőkeálladékból üzemi rész gyanánt 367*8 millió P van elszámolva (tavaly 1.800*8 trillióból 343*8 millió P). Az arány fejlődését az utolsó két évvel szembehelyezve, a következő számok mutatják : Év (július 1.) Adósságok összes tőkeálladéka Ebből üzemi rész 1933/34 ...... 1852*3 mihió P 290*0 millió P 1934/35 1800*8 millió P 343*8 millió P 1935/36 1761*3 millió P 367*8 millió P Az üzemi rész tehát úgy abszolút összegben, mint — még erősebben — arányban emelkedik. Az állami adósságok kiadásai az előirányzat szerint az előzőévi 87*2 millió P-ről 0*4 millió P-vel 86*8 millió P-re csökkentek. Ha azonban figyelembe veszszük a szolgálatnak azt a részét, amely az üzemek céljaira fordítottként kezelt tőkeösszegekre esik, akkor a következő kép alakul ki : Az állami adósságok szolgálata összesen 99*5 millió P-vel van előirányozva, szemben az 1934/35. évi 99*1 millió P-vel, úgyhogy 0*4 millió P emelkedés adódik. Ez a 0*4 mülió P-s emelkedés pedig azáltal áll elő, hogy a szolgálatteherből az üzemekre az idén 12*7 * Ez az összeg az 1934/35. évi költségvetésben 200-4 millió P-vel szerepelt, amiből az 1935/36. évi költségvetésben 0-2 millió P a beruházások és 0-4 millió P pedig a nyugellátások közé vitetett át.
