Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

88 287. szám. .vel vagy más intézkedéssel csökkenteni lehet. A kártérítés évi járadék fizetésében is állhat. A kártérítés mértékét és módját megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. 222. §. Természetvédelem alá vett barlang használatának jogát a földmívelésügyi miniszter a közcélú fenntartás és nyilvános megtekintés biztosítása végett kártérítés mellett a tulajdonostól közérdekből elvonhatj a es a fenntartást az esetleg érdekelt miniszterekkel egyetértve valamely közhatóságra, köztestületre^ közintézetre vagy természetvédelmi célú egyesületre bízhatja. A kártérítés évi járadék fizetésében is állhat. A kártérítés mértékének megállapításában nem lehet figyelembe venni a barlang jövedelmezőségének azt az emelkedését, amely e fenntartás körében kifejtett tevékenység és az ezzel kapcsolatosan teljesített beruházások következtében áll elő. A kártérítés mértékét és módját megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. 223. §. Természetvédelmi terület, illetőleg tájvédelmi körzetbe eső terület tekintetében közérdekből kisajátításnak van helye az állam részére, ha a természetvédelem megvalósulását az illető területen másképpen biztosítani nem lehet. A kisajátítást — az összes körülményeknek, így különösen a lakosság kereseti és megélhetési viszonyainak gondos mérlegelésével — a f öldmívelésügyi miniszter rendeli el. A földmívelésügyi miniszter az említett célból kisajátítási jogot engedélyezhet vagy az állam részére e végből. megszerzett ingatlan tulajdonát átruházhatja törvényhatóság, község, természetvédelmi célú egyesület, általában a természetvédelem megvalósulását biztosító más alkalmas személy részére is. A kisajátítási ár megállapításánál nem lehet számításba venni egyfelől a kisajátítás alá eső ingatlanon lévő természeti alkotásnak esetleges történelmi, tudományos vagy egyéb különleges becsét, de másfelől azt az értékcsökkenést sem, amelyet az ingatlannak a természetvédelmi rendelkezésekkel esetleg korlátozott hasznavehetősége idéz elő. 224. §. Természetvédelmi terület, illetőleg tájvédelmi körzetbe eső terület tekintetében nem természetvédelmi célra szolgáló kisajátítást csak a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve lehet engedélyezni. 225. §. Azt, aki természetvédelmi területen, tájvédelmi körzet területén vagy általában erdőben oly helyen tartózkodik vagy oly úton halad, amelynek használata nincs megengedve, ha jelenléte akár a közbiztonság, akár a tulajdon biztonsága, akár a vadállomány nyugalma szempontjából aggodalmat kelt, az erdészeti személyzet, a közbiztonsági közegek, a földtulajdonos, illetőleg a vadászati jog gyakorlására jogosult a legközelebb eső nyilvános forgalmú útra utasíthatja és erdei termékek szedésére vagy a vadállományban való kártételre alkalmas nála lévő bármi eszközt (fejszét, baltát, fűrészt, stb.) elveheti (258. §. 13. pont). Az elvett tárgyakat haladéktalanul be kell szolgáltatni a legközelebbi községi elöljárósághoz, városokban a m. kir. rendőrség kapitányságához. Ha a közigazgatási hatóság előtt folyamatba tett eljárás során jogszabály értelmében elkobzásnak vagy eljárás végett más hatósághoz áttételnek helye nincs, a közigazgatási hatóság a . beszolgáltatott tárgyakat visszaadja tulajdonosuknak. Hetedik cím. Erdőrendészeti hatóságok ; a jogorvoslatok ; a rendes bírói út igénybevétele; az erdészeti igazgatás szervezete. 226. §. Az erdők és a természetvédelem tárgyai felett a főfelügyeletet és a kormányhatósági ellenőrzést a földmi velésügyi miniszter, mint az erdészeti ügyek legfelső hatósága gyakorolja.