Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

287. szám. 63 A szállítási engedélyt csak erdőren­dészeti hatósági engedéllyel és csak olyan személyre szabad átruházni, aki a még le nem szállított faanyag tulaj­donjogát is megszerezte. Ugyanarra a vízre csak annyi fa­anyagnak a tutajozására vagy úszta­tására szabad engedélyt adni, ameny­nyinek a leszállítása a folyóvíz szál­lítóképességének figyelembevétele mel­lett okszerűen lehetséges. 108. §. Olyan vízre, amely tutajo­zásra vagy faúsztatásra még nincs vagy kellően nincs berendezve, az erdő­rendészeti hatóság a vízügyi hatóság meghallgatása után csak azzal a fel­tétellel adhat tutaj ozási vagy faúszta­tási engedélyt, hogy az engedélyes köteles a szállításra szolgáló szakaszon mindazokat a víziműveket még a szál­lítás megkezdése előtt saját költségén létesíteni, amelyek a tutajozás és a faúsztatás előmozdítására szükségesek, nemkülönben azokat a védőműveket is, amelyek a parttulajdonosok és a víz másféle használatára jogosítottak érdekeinek megvédésére, továbbá épü­leteknek, utaknak, vasutaknak, ludak­nak, víziműveknek és egyéb építmé­nyeknek a tutajozás és a faúsztatás által okozható károktól megóvására és a vizén át való közlekedés biztosítá­sára szükségesek. Nem lehet az engedélyest a part­tulajdonosok és a víz másféle haszná­latára jogosítottak érdekeinek megvé­désére, továbbá épületeknek, utaknak, vasutaknak, hidaknak, víziműveknek és egyéb építményeknek megóvására szolgáló védőműveknek létesítésére kö­telezni abban az esetben, ha ilyen mű­vekre akkor is szükség van, ha a tuta­jozást vagy a faúsztatást nem gyako­rolják. Az engedélyben mindezeket a mun­kálatokat a vízügyi hatóság meghall­gatásával és az általános vízügyi érde­keknek is figyelembevételével részlete­sen meg kell állapítani, végrehajtá­sukra határidőt kell szabni és rendel­kezni kell arról is, hogy azokat ki köte­les elvégezni. A szállítási engedély kiadása után létesített épületek, utak, vasutak, hidak, víziművek és egyéb építmények megóvására szükséges műnek elkészí­tésére a tutajozó vagy úsztató enge­délyes nem köteles. Ha az első bekezdés alapján elren­delt és létesített védőművek elégtele­nek, átalakításukat vagy újabb védő­művekkel való kiegészítésüket a víz­ügyi hatóság az erdőrendészeti ható­ság meghallgatásával a szállítási enge­dély tartama alatt bármikor elrendel­heti. 109. §. Ha a parttulajdonosok és a víz másféle használatára jogosítottak érdekeinek megvédésére, továbbá épü­leteknek, utaknak, vasutaknak, hidak­nak, víziműveknek és egyéb építmé­nyeknek a tutajozás és faúsztatás által okozható károktól megóvására szol­gáló olyan védőmű veket és védőberen­dezéseket kell a tutajozás és a faúsz­tatás akadálytalan gyakorolhatása ér­dekében kiegészíteni vagy átalakítani, amelyek már a tutaj ozási és faúszta­tási engedély kiadása előtt is meg­voltak, az erdőrendészeti hatóság meg­hallgatásával a vízügyi hatóság hatá­rozza meg, hogy a kiegészítési vagy átalakítási munkát ki köteles elvégez­tetni ; a kiegészítés vagy az átalakítás költségeit és a kiegészítő új berendezés fenntartási költségeit az engedélyes köteles viselni. 110. §. Zsilip-, gát-, malomtulajdo­nosok, úgyszintén a víz másféle hasz­nálatára jogosítottak kötelesek meg­engedni, hogy víziműveiket és egyéb építményeiket a tutajozásra vagy fa­úsztatásra jogosítottak a szállítás lehe­tővé tétele érdekében az erdőrendé­szeti és vízügyi hatóság engedélyével saját költségükön megfelelően átala­kíthassák ; sőt, ha a tutajozást vagy a faúsztatást különben nem lehetne gyakorolni, abba is belenyugodni köte­lesek, hogy üzemük az erdőrendészeti és vízügyi hatóság által meghatározott

Next

/
Oldalképek
Tartalom