Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-287

U 287. szám. időben szüneteljen. A berendezések átalakításával és az üzem esetleges szünetelésével járó károkért a szállításra jogosítottaktól kártalanítást követelhetnek. Az előbbi bekezdésben tárgyalt korlátozások a vízhasználat folytonosságát igénylő nagyipari vállalatokra és községi vízvezetékekre, valamint az 1913 : XVIII. t.-c. 11. §-ában említett víztárolókra és vízerőművekre nem terjeszthetők ki. 111. §. Az olyan vizén, amelynek valamely szakaszán egyéb átjáró hiányában gázlókon szoktak átkelni, az engedélyest kötelezni kell arra, hogy a közlekedést megfelelő palló építésével vagy pedig a szállítás időnkénti szüneteltetésével biztosítsa. 112. §. Kisajátítási jog engedélyezhető azoknak a területeknek megszerzése végett, amelyekre az engedélyesnek engedélyezett viziművek és egyéb építmények létesítése, a faanyagoknak a víz partjához való szállítása, a parton való elhelyezése és szállításra való előkészítése, vízből való kifogása és a parton lerakása céljából elkerülhetetlenül szüksége van. Nincs helye kisajátításnak, ha az engedélyes a kérdéses területeket az 1885 : XXIII. t.-c. 65. §-a alapján kártalanítás nélkül is használhatja vagy ha azokon a hatóság az 1913 : XVIII. t.-c. 8. §-a értelmében az engedélyes kérelmére és javára használati jogot biztosít. Természetvédelmi területre, valamint vallási, közoktatási, tudományos vagy kegyeleti célra szolgáló vagy ilyen célra rendelt ingatlanra, vagy olyan ingatlanra, amely sem nem erdő, sem nem mezőgazdasági terület, kisajátítási jogot engedélyezni nem szabad. A kisajátítási jogot az elsőfokú erdőrendészeti és vízügyi hatóság meghallgatásával a földmívelésügyi miniszter adja meg. Az eljárásra nézve az 1881 : XLI. t.-c. rendelkezései s az ezeket módosító törvényes rendelkezések irányadók. 113. §. Ha ugyanarra a vízre többen kapnak tutajozási vagy faúsztatási engedélyt, az erdőrendészeti hatóság állapítja meg a szállítás sorrendjét és a tutajozás és faúsztatás egyéb részletes szabályait. Az erdőrendészeti hatóság szükség esetében külön tutaj ozási időszakot s mindegyik engedélyesnek külön úsztatási időt szab ki, amelyen belül az engedélyes az úsztatást kártalanítás terhe mellett befejezni köteles. Az úsztatási sorrendet az engedély iránti kérelem benyújtásának időrendje szerint kell megállapítani ; az egy napon beadott kérelmek benyújtói között annak kell az úsztatásra elsőbbséget adni, aki nagyobb értékű faanyagot szállít. 114. §. Ha az erdőrendészeti hatóság olyan vízre ad tutaj ozási vagy faúsztatási engedélyt, amelyen a tutajozást vagy a faúsztatást már gyakorolják, az a korábbi jogosult, aki a szállítás előmozdítására szolgáló berendezéseket létesítette, berendezéseinek használatát, a fának vízből való kifogására, partra szállítására és raktározására szolgáló berendezések kivételével, az új engedélyesnek is megengedni köteles. Az új engedélyes köteles a berendezések tulajdonosának a használati jogosultság tartama alatt évenként akkora összegű évi beruházási költségjárulékot fizetni, amennyi a tényleges beruházási költségeknek a berendezés tulajdonosa részére engedélyezett szállítási időtartamra számított évi egyenlő törlesztési hányadából (annuitás) reá aránylagosan esik ; viselni köteles az évi fenntartási és üzemi költségnek, valamint a szállítás által esetleg másoknak okozott károkért járó közösen viselendő kártalanítási költségnek reá eső aránylagos részét. Azt az aránylagos részt, amelyet az új engedélyes az előbbi bekezdésben említett beruházási költség évi törlesztési hányadából, továbbá az évi fenntartási, üzemi- és az esetleg közösen