Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-314

314. szám. 679 területek nyilváníttatnak »szabad erdőnek«, vagyis nem tartoznak a törvény hatálya alá. Helyeslőleg vette tudomásul a bizottság a törvényjavaslat azon intézkedését, hogy az 1933. év vége előtt kiirtott és erdőgazdasági művelés alól kivont erdőknek felújításától eltekint, még az esetben is, ha a kiirtás a törvényes rendelkezések megsértésével történt volna, ami úgyszólván amnesztiát nyújt a kiirtott erdők tulajdonosai számára. Az erdőgazdálkodás általános szabályairól szóló fejezetben megnyilvánuló azon alapelvet, mely szerint általában az erdőben való legeltetés oly szűk korlátok közé szoríttassék, amelyek az erdők fenntartását és jókarbantartását okvetlenül biztosítják, a bizottság teljes mértékben méltatja és helyesli. Érdekes újítást tartalmaz a törvényjavaslat a váltógazdálkodás engedélyezésével, amely különösen az Alföldön nagy gazdasági hasznokat ígér. A törvényjavaslat azon rendelkezését, mely szerint köteleztetik minden erdő­tulajdonos, hogy tőle telhetően óvja és védelmezze erdejét emberek, állatok, külö­nösen rovarok és gyomnövények károsításaitól, valamint elemi csapások pusztí­tásaitól, a bizottság helyesli, azonban arra kéri a földmívelésügyi minisztert, hogy a végrehajtási utasításban gondoskodás történjék a birtokos érdekeinek védelméről abban az esetben, hogyha a káros rovarok ellen a tulajdonos költségére hatóságilag elrendelt intézkedése^ őt nagyobb mértékben sújtanák. Nagyon helyesek a törvényjavaslat szigorú intézkedései az erdőtüzek, valamint a gyakoriakká vált erdei lopások megakadályozására. A kötelező üzemtervnek elrendelését az összes erdőkre vonatkozólag a bizott­ság a mai viszonyok mellett feltétlenül szükségesnek és indokoltnak tartja és helyesli azt, hogy az 500 holdon aluli erdőbirtokoknál a törvényjavaslat egy­szerű üzemtervvel megelégszik, 20 holdon aluli erdőterületnél pedig módot ad arra, hogy az erdőrendészeti hatóság az üzemtervtől teljesen eltekinthessen. Mél­tányosnak találja a bizottság, hogy a 300 holdig terjedő magánerdő üzemtervének költségét a kincstár vállalja magára, úgyhogy a kisebb birtokosok minden költség nélkül jutnak rendes erdőgazdasági üzemtervhez. Az erdők fenntartása és a jövőre való biztosítása szükségessé tette, hogy a rendkívüli fahasználatok engedélyezése is meglehetősen szűk korlátok közé szorít­tassék ; a bizottság helyesnek tartja, hogy a törvényjavaslat az engedélyezés lehetőségét és keretét határozottan megszabja. Helyeslőleg tudomásul veszi a bizottság a törvényjavaslat azon intézkedéseit, amelyek az erdőgazdálkodás szakszerű ellátásáról és az erdőgazdasági személyzet alkalmaztatásáról, valamint az erdők államerdészeti kezeléséről szólnak. Megelégedéssel vette a bizottság, hogy a törvényjavaslat az erdők elaprózásá­nak gátat kíván vetni, mert hiszen okszerű erdőgazdálkodást csakis nagyobb, összefüggő erdőkben lehet folytatni. Egyben azonban az erdők megosztására vonatkozó korlátozó rendelkezések nagy enyhítést nyertek azon esetek felsoro­lásával, amelyekben a megosztáshoz szükséges engedély megadását nem lehet megtagadni. Megnyugvással vette tudomásul a bizottság a törvényjavaslat azon újabb intézkedéseit, amelyek az erdei termékek idegen területen való átszállítását ren­dezték úgy, hogy a múltban e téren fennállott, meglehetősen zavaros szabályok egységes módon és helyesen nyertek végleges rendezést és amelyek a tutajozást és faúsztatást olymódon szabályozzák, mely minden. figyelemreméltó körül menyre kiterjed. Gazdasági koncepció tekintetében a legmagasabbra emelkedik fel a törvény­javaslat a negyedik címben, ahol a közérdekű erdőtelepítésekről intézkedik, mely kérdésnek törvényes rendezéséhez az ország megváltozott viszonyai közt rend­89»

Next

/
Oldalképek
Tartalom