Felsőházi irományok, 1931. VI. kötet • 282-315. sz.

Irományszámok - 1931-296

296. szám. 649 évente előirányzott összeg tartalékolása" után fennmarad. Az intézmény ugyanis biztosítási tevékenységét csak a szükséges 1,200.000 P kezdőtőke rendelkezésre bocsátása után kezdheti meg. Egyrészt ezért lesz, szükség először a bevételek alapszerű kezelésére ; másrészt pedig azért, hogy addig is, amíg a nyugdíjintézet szociális feladatainak teljesítését megkezdheti, azpnnal lehessen oly segítséget nyújtani, amely az arra rászoruló egyéneket és azok hozzátartozóit kellően tá­mogatni képes. Az intézmény azonban nemcsak a létfenntartáshoz szükséges segélyeket fogja nyújtani, hanem a sokgyermekes gyógyszerész családoknak támogatását, az indokolt szülési- és temetési segélyek folyósítását is lehetővé teszi. Miután e legóvatosabb számítások szerint is minimálisan 250—300.000 pengőre becsülhető e beszolgáltatásokból folyó jövedelem és így a szociális szempontból nagyjelen­tőségű intézmény felállításának és fenntartásának feltételei biztosítva látszanak. Ki kell emelnem, hogy e szolgáltatások sem a közönségre, sem a gyógysze­részekre semmiféle újabb megterhelést nem jelentenek és nem fognak jelenteni. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat 1. §-a meghatározza azt, hogy a gyógyszerész jóléti intézmény létesítésének és a nyugdíjintézet felállításának alapja a gyógyszer­tárakban orvosi rendeletre elkészített és kiszolgáltatott minden egyes gyógyszer után (nem a gyógyszer egyes alkatrészeit alkotó szerek, hanem egy-egy vény alapján kiszolgáltatott minden gyógyszer után) a belügyminiszter által rendeletileg megálla­pított szolgáltatás. E járulék maximális határát a javaslat vényenként 4 fillérben állapítja meg. E szakasszal kapja meg a belügyminiszter azt a felhatalmazást, hogy járulékok közadók módjára hajihatók be. E rendelkezés alapján az esetleges hátralékok a peres eljárás mellőzésével közigazgatási úton gyorsan behajthatók lesznek és ezzel az intézmény anyagi feltételei mindig rendelkezésre fognak állani. Amint az általános indokolásban már reámutattam, ismét kiemelem, hogy e járulék a közönségre semmiféle újabb megterhelést nem jelent és a gyógyszer kiszolgálta­tásánál külön fel nem számítható. A gyógyszertártulajdonosok e járulék befizeté­sével csak azt juttatják vissza, amit nekik a hivatalos gyógyszerárszabás már évekkel ezelőtt a gyógyszerészi szociális célok megvalósítása végett engedélyezett. A gyógyszertártulajdonosi érdekképviselet vezetősége azonban kötelezettségének egyesületi, helyesebben önkéntes alapon csak bizonyos mértékben tudott eleget tenni. A járulékok összege 1—4 fillér között fog váltakozni a szerint, hogy a vényt közalap, vagy más részére szolgáltatják ki. Mindenesetre a járulékok nagyságát meghatározó miniszteri rendelet szigorúan fog ragaszkodni ahhoz, hogy a gyógy­szertártulajdonosoknak a gyógyszerárszabásban ily címen juttatott anyagi előny teljes egészében a gyógyszerész jóléti intézmény javára visszatéríttessék. A 2. §-hoz. E szakasz utal arra, hegy a jóléti intézmény anyagi feltételeit nemcsak az 1. §-ban meghatározott járulékok, hanem egyéb bevételek is támo­gatni fogják. Ily forrásokul fognak szolgálni az esetleges adományok, az alap tulajdonában,levő tőkék kamatai, az esetleges beruházások jövedelmei. Ugyancsak e célra fognak szolgálni a személyjogú gyógyszertári jogosítványok adományozásá­nál, illetőleg átruházásánál az engedélyokirat záradékában már kikötött és később progresszív kulcs szerint meghatározandó szolgáltatások, valamint a gyógyszer­tártulajdonosok által e célra már eddig összegyűjtött 147.000 P összeg is. A gyógy­szerész jóléti alap szervezetét, a szolgáltatások módját a belügyminiszter rendeleti úton fogja szabályozni. Az alap kezelése a belügyminiszter ügykörébe fog tartozni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom